Régen ritkaságnak számított, ha valaki elérte a 100 éves kort. Ma már egyre több ember ünnepli a századik születésnapját. A centenáriusok mégsem a leggyorsabban növekvő korcsoport a világon, de számuk folyamatosan emelkedik.
Svéd kutatók több tízezer embert követtek hosszú időn át, és korábban levett, rutinszerű laborvizsgálatok eredményeit elemezték. Arra voltak kíváncsiak, hogy az egyszerű vérvételi értékek, köztük a vércsoport, összefüggnek-e a nagyon hosszú élettel. Vagyis utalnak-e ezek a számok arra, ki éri meg a 100. születésnapját.
A vizsgálat több, jól ismert biomarkert nézett, például a vércukrot és a koleszterint, olyan embereknél, akik túlélték a 90 éves kort. Az eredményeket neves szaklapban közölték, és országos nyilvántartásokhoz kapcsolták, így erős, megbízható adatokra támaszkodtak. Nézzük, kiket vizsgáltak, mit mértek, és mit találtak.
A hosszú élettartam és a vérvizsgálatok kapcsolata
A kutatók azt szerették volna megtudni, hogy a sok évvel korábban levett, egyszerű vérvizsgálatok összefüggnek-e azzal, ki éri el a 100 éves kort. A „kivételes hosszú élet” ebben a tanulmányban azt jelentette, hogy valaki legalább 100 évig él.
Azokat, akik megélték a 100 éves kort, olyan kortársaikkal hasonlították össze, akik nem jutottak el idáig. Fontos szempont volt, hogy a résztvevők nagyjából azonos életkorban estek át a laborvizsgálaton. Így nem egy 70 évest hasonlítottak egy 90 éveshez, ami eltorzíthatta volna az eredményeket.
A vizsgálat olyan alapvető laborértékeket nézett, amelyek az anyagcseréről, a vese- és májműködésről, a vasraktárakról és a gyulladásról adnak képet. A résztvevőket akár 35 évig is követték az első vérvétel után, a svéd betegségi és halálozási regiszterek segítségével.
Az összefoglalóban így fogalmaztak: „A résztvevőket svéd regiszterek alapján legfeljebb 35 éven át követtük.” A kutatás nem azt állítja, hogy egyetlen vérvétel megjósolja az egyéni élettartamot. Inkább azt vizsgálja, hogy egy nagy népességben hogyan alakulnak az esélyek a különböző értéktartományok mellett.
Ez a megközelítés segít észrevenni a trendeket, de egyetlen ember sorsát nem tudja pontosan megmondani. Ugyanakkor utalhat arra, mely tartományok tűnnek összességében kedvezőnek, és hol jelennek meg fokozott kockázatok nagyon alacsony vagy nagyon magas értékeknél. Az elemzés során az életkort, a nemet és egy társbetegségi mutatót is figyelembe vettek, hogy csökkentsék a torzító tényezőket.
Kik vettek részt a kutatásban?
Az adatok az AMORIS kohortból származtak. Az AMORIS egy nagy, lakossági adatbázis Stockholm megyéből, amely rutinszerű laborvizsgálatok eredményeit tartalmazza. Több mint 800 000 ember adatait őrzi, ebből a tanulmány 44 636 résztvevőre összpontosított.
Ők 1893 és 1920 között születtek, és 1985 és 1996 között vettek részt vérvizsgálaton. Mindenkit az első vérvételtől kezdve követtek egészen a halálig, vagy a követési időszak, 2020 vége előttig. A megfigyelés során 1 224 ember érte meg a 100. születésnapját.
A százévesek körülbelül 85 százaléka nő volt, ami jól tükrözi a svéd halálozási mintákat abban az időben. A laboradatokat több országos adatbázissal kapcsolták össze a személyi azonosítószámok segítségével, így pontosan követni tudták a betegségeket és a haláleseteket.
Az elemzés leíró statisztikát, logisztikus regressziót és klaszterezést használt. Ezek a módszerek segítettek összehasonlítani az értékek eloszlását, kiszámítani a 100 éves kor elérésének esélyét, és megnézni, kialakulnak-e jellegzetes laborprofilok a centenáriusok körében.
A szerzők kiemelték, hogy „a résztvevők fele több mint 10 évig követés alatt állt”, ami elég hosszú idő ahhoz, hogy valódi mintázatok kirajzolódjanak. A modellekbe bevonták a Charlson-féle komorbiditási indexet is, amely a kórházi adatok alapján jelzi a súlyos alapbetegségek terhét. Így jobban el lehetett különíteni a laborértékek jelzését a már ismert betegségektől.
A svéd regiszterek nemzetközileg is jó hírűek, mivel szinte teljes körűek és szigorú minőségellenőrzést használnak. Nem minden életmódbeli adat állt rendelkezésre, és néhány érdekes immunológiai marker hiányzott, ezért ezekről kevesebbet lehet mondani.
Mely vérértékeket vizsgálták?
Összesen 12 rutinszerű laborparamétert elemeztek. Ezek közé tartozott:
-vércukor és összkoleszterin (anyagcsere-állapot),
-kreatinin (veseműködés),
-májenzimek: aszpartát-aminotranszferáz (ASAT), gamma-glutamil-transzferáz (GGT), alkalikus foszfatáz (ALP), laktát-dehidrogenáz (LDH),
-albumin (tápláltsági állapot),
-vas és teljes vaskötő kapacitás (TIBC) (vérszegénység és vasanyagcsere),
-húgysav (gyakran a gyulladással is összefüggésbe hozzák).
Ezek az értékek sokaknak ismerősek lehetnek egy általános vérvételi leletből.
A tanulmány első változata úgy fogalmazott, hogy a magasabb összkoleszterin növeli a 100 éves kor elérésének esélyét. Ezt később pontosították: „Az alacsony összkoleszterin kisebb eséllyel társult a 100 éves kor elérésével”, és hozzátették, hogy „a magas összkoleszterin sem nem növeli, sem nem csökkenti a 100 éves kor elérésének valószínűségét.”
A helyesbített összefoglaló kiegyensúlyozottabb képet ad, és illeszkedik ahhoz az ábrához, ahol a középső ötöd volt a viszonyítási alap. A végső üzenet a következő lett:
-Az összkoleszterin és a vas legalacsonyabb ötöde alacsonyabb eséllyel járt együtt a 100 éves kor elérésében.
-A vércukor, húgysav, GGT, ALP, LDH és TIBC legmagasabb ötöde szintén kisebb esélyt jelentett a százéves kort illetően.
-A kreatinin esetén a két legmagasabb ötöd kapcsolódott alacsonyabb esélyhez.
-Az ASAT esetében mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb ötödben lévőknek kisebb volt az esélyük, vagyis U alakú kapcsolat mutatkozott, amikor a hiány és a túl magas érték is gondot okozhat.
Ez a fajta U alakú összefüggés arra utal, hogy a szélsőséges értékek, akár túl alacsonyak, akár túl magasak, kockázatot hordozhatnak. A számokat nem érdemes mindenáron a szélső tartományok felé tolni. Az egészség gyakran a középső tartományban érhető el. Az orvos a laboreredményeket mindig a teljes képpel együtt értékeli, beleértve az életkort, a gyógyszereket, a táplálkozást és a jelenlegi betegségeket. A svéd vizsgálat mégis ad egy általános irányt a megelőzéshez.
Mit jelentett a vércukor ebben a vizsgálatban?
A vércukor azt mutatja, hogyan kezeli a szervezet a cukrot. Ebben a kutatásban azok, akik a legmagasabb vércukor-tartományba tartoztak, kisebb eséllyel érték el a 100 éves kort. Ez összhangban áll sok korábbi eredménnyel, amelyek a tartósan magas vércukorszintet érrendszeri és idegi károsodással hozzák kapcsolatba.
Az American Diabetes Association útmutatója szerint a 100 mg/dl alatti éhomi vércukor tekinthető normálisnak. A 100–125 mg/dl közötti érték a prediabétesz tartomány, a 126 mg/dl feletti pedig cukorbetegséget jelez.
A svéd vizsgálat nem állított fel minden résztvevőre klinikai cukorbetegség diagnózist. A résztvevőket vércukor-ötödökbe sorolta, majd megnézte, hogyan alakul a 100 éves kort elérők aránya ezekben a csoportokban. A tartósan magas vércukor sok más betegség kockázatát is növeli, így hosszú távon érdemes egészséges tartományban tartani.
A kutatás nem azt üzeni, hogy az extrém alacsony vércukor lenne a cél. Az is veszélyes lehet, főként cukorbetegség kezelésénél. A lényeg az volt, hogy a legmagasabb ötödbe tartozók esélye volt alacsonyabb. A tartósan magas vércukor elkerülése ésszerű cél, és jól illeszkedik a mai irányelvekhez.
Vese- és májfunkció: milyen jeleket adtak?
A kreatinin az izmokból származó bomlástermék, amelyet az egészséges vese a vizelettel kiválaszt. Ha a kreatinin szintje emelkedik a vérben, sokszor romló veseműködésre utal. A svéd vizsgálatban azoknak volt kisebb esélyük a 100 éves korra, akik a két legmagasabb kreatinin-ötödbe tartoztak. Ez összhangban áll azzal, hogy a jó veseműködés a hosszabb élet egyik feltétele.
Enyhe beszűkülés előfordulhat az életkorral, kiszáradással vagy egyes gyógyszerekkel is, de a tartósan magas érték kivizsgálást igényel. Utalhat krónikus vesebetegségre, ami sok szerv működését érintheti.
A máj esetében a magasabb GGT, ALP és LDH szintek szintén alacsonyabb eséllyel jártak együtt a 100 éves kort illetően. Ezek az enzimek emelkedhetnek máj- vagy epeúti betegségek, alkoholhasználat, egyes gyógyszerek vagy más állapotok miatt.
Az orvosok ezeket az értékeket mindig együtt nézik, nem külön-külön. Az ASAT esetén ismét U alakú kapcsolat látszott. A nagyon alacsony és a nagyon magas értékhez is kisebb esély társult. A nagyon alacsony érték egyes helyzetekben gyengeséggel, alultápláltsággal járhat együtt, a nagyon magas pedig májkárosodásra vagy izomsérülésre utalhat.
A tanulmány nem adott meg konkrét határértékeket a mindennapi orvosi döntésekhez. Az ötödök közötti különbségeket vizsgálta, vagyis azt, hogy a csoporton belüli helyzet hogyan kapcsolódott a hosszú élet esélyéhez. A jó veseműködés és a nyugodt májenzim-értékek összességében kedvezőbb képet jelentettek.
Húgysav és gyulladás
A húgysav a purinok lebontásakor keletkezik. Ha a szintje túl magas, kristályok formájában lerakódhat az ízületekben, és köszvényt okozhat. Összefügghet vesekövekkel és veseterheléssel is.
A svéd vizsgálat eredményei szerint a legalacsonyabb húgysav-ötödbe tartozó embereknek majdnem kétszer akkora esélyük volt a 100 éves kor elérésére, mint a legmagasabb ötödbe tartozóknak. A szerzők azt írták, hogy ez „gyulladással kapcsolatos folyamatokra” is utalhat. Ez óvatos megfogalmazás, nem végleges állítás.
A magas húgysavszintet gyakran kötik össze fokozott oxidatív stresszel és anyagcsere-betegségekkel, a mérsékeltebb értékek pedig nyugodtabb belső környezetet jelezhetnek. Ugyanakkor sokan élnek magas húgysavval köszvény vagy kövek nélkül, és gyógyszerek vagy étrend is módosíthatják a szintet.
Ezért az orvos a panaszokat, a vesefunkciót és a szedett gyógyszereket is figyelembe veszi, mielőtt beavatkozást javasol. Köszvény vagy vesekövesség esetén a húgysav csökkentése bevett gyakorlat. Ha nincsenek tünetek, a szélesebb életmódbeli lépések segítenek, például testsúlycsökkentés, alkohol mérséklése, cukros italok kerülése, megfelelő folyadékbevitel.
Ezek az ajánlások a húgysav és a vércukor szintjét is kedvező irányba mozdíthatják. A vizsgálat egy kisebb csoportnál a C-reaktív protein (CRP) értékét is elemezte. Az alacsonyabb CRP magasabb eséllyel járt együtt a 100 éves kor elérésében. Ez illeszkedik ahhoz a nagy mennyiségű kutatáshoz, amely szerint az alacsonyabb krónikus gyulladás jobb kilátásokkal társul időskorban. Mivel a CRP adata nem állt mindenkinél rendelkezésre, erre az eredményre óvatosan lehet csak támaszkodni.
Összességében a gyulladással kapcsolatba hozható markerek „nyugodtabb” képet mutattak azoknál, akik végül megélték a 100. születésnapjukat.
Koleszterin és vas
A koleszterin témája mindig sok vitát kelt. Ebben a vizsgálatban az alacsony összkoleszterin társult kisebb eséllyel a 100 éves kor elérésére. A magas összkoleszterin nem növelte és nem is csökkentette az esélyt.
Ez nem jelenti azt, hogy a magas koleszterin ártalmatlan lenne a szívre. Csupán azt mutatja, hogy ebben a vizsgálatban, ahol ötödök szerint nézték az esélyeket, nem volt egyenes arányosság az egyre alacsonyabb összkoleszterin és a hosszú élet között. A szívbetegségek megelőzésében főként az LDL-koleszterin kap nagy hangsúlyt, nem az összkoleszterin önmagában.
A CDC szerint az optimális LDL a legtöbb felnőttnél 100 mg/dl körül van, a lakossági cél az összkoleszterin esetén nagyjából 150 mg/dl. Bármelyik szám csak egy része a teljes kockázati képnek, mellé kell tenni a vérnyomást, a dohányzást, a testsúlyt, a családi előzményeket is.
A vas esetében szintén érdekes összefüggés rajzolódott ki. A legalacsonyabb vas-ötödben lévőknek kisebb esélyük volt a 100 év elérésére. Az alacsony vas utalhat vérszegénységre, krónikus betegségre vagy elégtelen tápanyagbevitelre. A túl magas vas ugyanakkor szintén károsíthatja a szerveket, például a májat és a szívet.
A legjobb hozzáállás nem az, hogy „minél alacsonyabb, annál jobb”, hanem az, hogy a saját korunknak és egészségi állapotunknak megfelelő, egészséges tartományban maradjunk. Ugyanez igaz az összkoleszterinre is. Az orvos szétválasztja az összkoleszterin, az LDL, a HDL és a triglicerid értékeit, és ezek alapján állít fel egy egyéni tervet.
A vasnál ez jelentheti a vérzésforrások keresését, az étrend javítását vagy egy konkrét betegség kezelését. A svéd adatok arra bátorítanak, hogy a szélsőségek kerülése és az összkép figyelése fontosabb, mint egyetlen szám görcsös hajszolása.
Mit tehet a mindennapokban?
Ha van friss laborlelete, érdemes átbeszélni az orvosával. Külön figyelmet kaphat a vércukor, a vesefunkció (kreatinin), a májenzimek, a vasstátusz és a koleszterin-értékek.
Ha a vércukor magasabb tartomány felé csúszik, a táplálkozás, a testsúly, a rendszeres mozgás, az alvás és a stresszkezelés sokat számít. Az ADA részletes tartományokat ad a diagnózishoz és a kezeléshez. A vesefunkcióra a kreatinin és a belőle számolt szűrőfunkció utal, erről a MedlinePlus is közérthető magyarázatot kínál, ami segíthet a felkészülésben.
A máj esetében a tartósan magas enzimek kivizsgálást igényelnek. Szóba jöhet az alkoholfogyasztás áttekintése, a gyógyszerek felülvizsgálata, szükség esetén vírusvizsgálat és az anyagcsere-állapot felmérése.
A húgysavszintet segíti a megfelelő folyadékfogyasztás és a cukros italok kerülése. Ha köszvénye vagy veseköve van, az orvos gyógyszert is javasolhat. A vasnál érdemes figyelni a tünetekre és a lehetséges okokra: a vashiány gyakran menstruációs vérzésből, gyomor-bélrendszeri vérzésből vagy elégtelen bevitelből ered, a magas vas pedig öröklött hajlam vagy túlzásba vitt táplálékkiegészítő-használat következménye is lehet.
A koleszterinnél mindig a teljes szív- és érrendszeri kockázatot érdemes nézni. Az LDL szintjén, a vérnyomáson, a dohányzási szokásokon és a testsúlyon együtt lehet változtatni. A CDC gyakorlati tanácsokat ad a célértékekről és az életmódbeli lépésekről. Nem jó cél a „nagyon alacsony koleszterin bármi áron”, de a magas LDL-t sem érdemes félvállról venni.
A svéd tanulmány szerint a szélsőséges értékek, főként a nagyon magas vércukor és májenzim-szintek, kisebb eséllyel társultak a kivételesen hosszú élettel. A stabil, nyugodt laborértékek inkább támogatták a százéves kort. A kisebb, de tartós életmódbeli változtatások általában több laborértéket is kedvezően befolyásolnak, és könnyebb hosszú távon kitartani mellettük.
Disclaimer: Ez az információ nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist vagy kezelést, kizárólag tájékoztató jellegű. Egészségi kérdéseivel vagy gyógyszereivel kapcsolatban mindig kérje ki kezelőorvosa vagy más szakképzett egészségügyi szakember véleményét. Ne hagyja figyelmen kívül a szakszerű tanácsot, és ne halogassa az orvosi vizsgálatot kizárólag az itt olvasottak alapján.
