Az agyi aneurizma felismerése nehéz lehet, mert sok esetben hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoz. A probléma akkor válik igazán veszélyessé, amikor az érfal kiboltosulása szivárogni kezd vagy megreped. Ilyenkor gyors orvosi ellátásra van szükség.
Az agyi aneurizma az agy egyik artériájának falán kialakuló tágulat vagy kiboltosulás. A Mayo Clinic szerint gyakran egy nyélen függő bogyóhoz hasonlít. A kisebb aneurizmák sokszor nem okoznak panaszt, és előfordulhat, hogy soha nem repednek meg. A nagyobb elváltozások azonban vérzést okozhatnak.
A megrepedt aneurizma leggyakrabban az agy és az azt borító szövetek közötti térbe vérzik. Ezt subarachnoideális vérzésnek nevezik. Az állapot maradandó idegrendszeri károsodást vagy akár halált is okozhat, ezért a hirtelen jelentkező, szokatlan tüneteket komolyan kell venni.
Az agyi aneurizma lehetséges tünetei
A Mayo Clinic szerint az alábbi panaszok utalhatnak megrepedt vagy szivárgó aneurizmára:
-hirtelen fellépő, rendkívül erős fejfájás, amelyet sokan életük legrosszabb fejfájásaként írnak le;
-homályos vagy kettős látás;
-zavartság;
-az egyik pupilla kitágulása;
-az egyik szemhéj lecsüngése;
-ájulás vagy eszméletvesztés;
-hányinger és hányás;
-szem körüli fájdalom;
-nyakmerevség;
-fényérzékenység;
-görcsroham;
-gyengeség vagy zsibbadás, főként a test egyik oldalán.
Egyetlen tünet önmagában még nem jelenti azt, hogy aneurizma áll a háttérben. A hirtelen, nagyon erős fejfájás azonban sürgősségi figyelmeztető jel, különösen akkor, ha látászavar, hányinger, ájulás, nyakmerevség vagy neurológiai panasz is társul hozzá.
Ilyen esetben azonnal hívd a 112-t vagy a helyi sürgősségi segélyhívót. Ne vezess saját magad a kórházba, mert az állapot rövid idő alatt romolhat, és eszméletvesztés is bekövetkezhet.
Mit jelent a szivárgás előtti figyelmeztető fejfájás?
A Brain Aneurysm Foundation szerint a szivárgó vagy megrepedt aneurizma egyik leggyakoribb első tünete a hirtelen fellépő, erős fejfájás. Ez nem olyan fejfájás, amely néhány perc alatt elmúlik, vagy egy egyszerű fájdalomcsillapítótól megszűnik.
Az aneurizma kisebb vérzése úgynevezett sentinel vérzést, vagyis előjelző vérzést okozhat. Ez erős fejfájással járhat, amely akár több napig is fennmarad. A panaszt sokan migrénnek vagy kimerültségnek tulajdonítják, pedig sürgős kivizsgálásra lehet szükség.
A szokatlanul erős, hirtelen kezdődő fejfájást ezért nem szabad otthon kivárni. Ha látásromlás, hányás, zavartság, gyengeség vagy ájulás is jelentkezik, azonnal kérj segítséget.
Kiknél nagyobb az agyi aneurizma kockázata?
Az aneurizma pontos oka nem minden esetben állapítható meg, bizonyos tényezők azonban növelhetik a kialakulás esélyét. A kockázat az életkor előrehaladtával emelkedhet, és a nők körében is gyakoribb lehet.
A fontosabb rizikófaktorok a következők:
-Dohányzás: A dohányfüst károsíthatja és gyengítheti az érfalakat, valamint hozzájárulhat az aneurizma kialakulásához.
-Magas vérnyomás: A tartósan emelkedett vérnyomás folyamatos terhelést jelent az artériák falára, és növelheti a tágulat kialakulásának vagy megrepedésének kockázatát.
-Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás: A hosszú időn át fennálló, túlzott alkoholfogyasztás károsíthatja az ereket, és a vérnyomást is emelheti.
-Kábítószer-használat: A kokainhoz hasonló stimulánsok hirtelen, jelentős vérnyomás-emelkedést okozhatnak.
-Fejsérülés vagy fertőzés: Ritkábban ezek után is kialakulhat aneurizma.
-Öröklött hajlam: Egyes emberek veleszületett érfali rendellenesség miatt hajlamosabbak lehetnek rá.
-Bizonyos genetikai betegségek: A policisztás vesebetegség és az Ehlers-Danlos-szindróma egyes típusai szintén összefügghetnek az aneurizma fokozott kockázatával.
A kockázati tényező jelenléte nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinek aneurizmája van. Ha azonban több tényező is fennáll, érdemes orvossal egyeztetni a szükséges vizsgálatokról.
Hogyan vizsgálják ki az aneurizmát?
Mivel az agyi aneurizma a koponyán belül található, az orvosok képalkotó vizsgálatokkal keresik meg az elváltozást, és azt is felmérik, történt-e vérzés.
CT-vizsgálat
A komputertomográfia, vagyis a CT gyakran az első vizsgálat sürgős esetben. Segítségével rövid idő alatt kimutatható, hogy van-e vérzés az agyban.
MRI-vizsgálat
A mágneses rezonanciás képalkotás részletes képet ad az agy szerkezetéről és az erekről. Bizonyos esetekben kontrasztanyaggal pontosíthatják a vizsgálat eredményét.
Agyi angiográfia
Az agyi angiográfia során kontrasztanyagot juttatnak a véráramba, majd röntgenfelvételeket készítenek. Ezzel az orvos pontosabban láthatja az aneurizma helyét, alakját és méretét.
Az agyi aneurizma kezelési lehetőségei
A kezelést az aneurizma mérete, elhelyezkedése, formája és a megrepedés várható kockázata alapján választják ki. A beteg általános egészségi állapota és az esetleges korábbi vérzés szintén fontos szempont.
A leggyakoribb eljárások közé tartoznak:
-Sebészi klippelés: Az idegsebész a koponyán keresztül eléri az aneurizmát, majd egy apró fémklipet helyez az elváltozás tövéhez. A klip elzárja a vér útját az aneurizma felé.
-Endovaszkuláris coiling: Az orvos egy katéteren keresztül, általában a lágyéki artériából indulva, apró spirálokat vezet az aneurizmába. A spirálok elősegítik a véráramlás lezárását a kiboltosulásban.
-Áramláselterelő stent: Egy speciális stent a véráramlást az aneurizma mellett vezeti el. Így a tágulatba kevesebb vér jut, az érfal pedig idővel megerősödhet.
Ha az aneurizma kicsi, stabil, és a megrepedés kockázata alacsony, az orvos rendszeres képalkotó ellenőrzést is javasolhat. Ezt megfigyeléses kezelésnek nevezik. Ilyenkor különösen fontos a vérnyomás ellenőrzése és a dohányzás abbahagyása.
Élet egy nem megrepedt aneurizmával
Egy ilyen diagnózis természetesen szorongást kelthet. A legtöbbet azzal teheted magadért, ha együttműködsz az orvossal, és csökkented a befolyásolható kockázati tényezőket.
A vérnyomás rendszeres ellenőrzése, a dohányzás elhagyása, a kiegyensúlyozott étrend és az alkoholfogyasztás mérséklése mind fontos lépés. A rendszeres, az egészségi állapothoz igazított mozgás szintén hasznos lehet. Ha stressz vagy szorongás nehezíti a mindennapokat, relaxációs gyakorlatok, meditáció vagy pszichológiai segítség is szóba jöhet.
Az ellenőrzések időpontját tartsd be, és kérdezd meg az orvost, milyen új tünetek esetén kell azonnal segítséget kérned. A szokatlan fejfájás, hirtelen látásváltozás, ájulás, beszédzavar vagy féloldali gyengeség sürgős kivizsgálást igényelhet.
A legfontosabb tudnivaló
Az agyi aneurizma sokáig tünetmentes maradhat, a megrepedés azonban súlyos, életveszélyes vérzést okozhat. A hirtelen, rendkívül erős fejfájás, különösen más neurológiai tünetekkel együtt, sürgősségi állapot lehet.
A gyors segítségkérés időt nyerhet, ezért ilyen panaszok esetén azonnal hívd a 112-t. A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot vagy a személyre szabott kezelést.
Orvosi felelősségkizárás: Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Nem helyettesíti a szakképzett egészségügyi dolgozó által végzett diagnózist, kezelést vagy tanácsadást. Ne halaszd el az orvosi segítségkérést a cikkben olvasottak miatt. Orvosi vészhelyzetben azonnal hívd a helyi segélyhívót.
