Aileen Wuornos neve sokak számára ismerős, hiszen az amerikai történelem egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosaként tartják számon. Floridában 1989 és 1990 között hét férfit ölt meg. Próbálta eltüntetni a nyomokat, de a rendőrség minden áldozatát megtalálta. Többször használt álneveket, de a nyomozók végül rábukkantak, letartóztatták, majd halálra ítélték.
Aileen Carol Wuornos 1956. február 29-én született Michiganben, Rochester városában. Szülei, Diane Wuornos és Leo Pittman, még a lánya születése előtt elváltak. Anyja tinédzser volt, amikor világra hozta őt, de Aileent és testvérét, Keith-et végül a nagyszüleik vették magukhoz, miután édesanyjuk elhagyta őket.
Wuornos sosem ismerte apját, aki börtönben lett öngyilkos. Nevelőszüleivel, testvérével és két rokonával nőtt fel Troyban. Már gyerekként sokat veszekedett, nehezen kötött barátságokat, és egy baleset miatt az arca is megsérült. Szigorú nevelést kapott, a családi légkört feszültség és szigor jellemezte. Tízévesen tudta meg, hogy akiket szüleinek hitt, a nagyszülei.
Gyakran megszökött otthonról, ezért javítóintézetbe került. 14 évesen terhes lett, nevelőapja egyedülálló anyáknak fenntartott otthonba küldte Detroitba, ahol megszülte fiát, akit rögtön örökbe adtak. Az iskolából kimaradt, később hajléktalanként, erdőkben, elhagyatott autókban élt. Nagymamája meghalt, nevelőapja pedig elutasította, hogy tovább nevelje. Ő maga autóstoppal járta az országot, és prostituáltként dolgozott.
Floridában találkozott Lewis Gratz Fell-lel, egy tehetős, idős férfival, akivel 1976-ban összeházasodtak. A kapcsolat alig egy hónapig tartott, mert a férfi szerint Wuornos kezelhetetlen és agresszív volt. Válásuk idején bátyja, Keith is meghalt.
A hetvenes években Aileen ellen többször indult eljárás testi sértés, rendzavarás és más bűncselekmények miatt. Az 1980-as években fegyveres rablásért börtönbe is került. Előéletében szerepelt okirat-hamisítás, lopás, ittas vezetés és rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés is. Álnevekkel próbált elrejtőzni a hatóságok elől.
1986 júniusában Daytona Beachen, egy melegbárban, „Lee” néven mutatkozott be Tyria Moore-nak, akivel összeköltöztek. Moore takarítónőként dolgozott, Wuornos pedig az autópályák mellett folytatta prostitúciót. Aileen gyakran féltékenykedett, és emiatt sokat költöztek különböző szállásokra. Kapcsolatuk idején kezdődtek a legsúlyosabb bűncselekmények, amelyekbe Moore is belekeveredett. Végül Moore együttműködött a rendőrséggel, ez vezetett Wuornos elfogásához.
Az áldozatok
Aileen Wuornos 1989 végétől 1990 őszéig hét férfit gyilkolt meg Észak- és Közép-Florida gyorsforgalmi útjai mentén. Az áldozatok középkorú vagy idősebb férfiak voltak, akikkel többnyire az út szélén ismerkedett meg.
Első áldozata Richard Mallory, egy 51 éves autószerelő volt, akit 1989. november 30-án láttak utoljára. Wuornos másnap a barátnőjének is elmondta a gyilkosságot. Mallory holttestét december 13-án egy erdőben találták meg.
A következő hónapokban további holttestek kerültek elő:
- David Spears, 43 éves, építőmunkás, testét 1990. június 1-jén találták meg
- Charles Carskaddon, 40 éves, 1990. június 6-án bukkantak rá
- Troy Burress, 50 éves, üzletkötő, eltűnése után öt nappal, augusztus 4-én találták meg
- Charles Humphreys, 56 éves, gyerekvédelmi nyomozó, szeptember 12-én találták meg
- Walter Antonio, teherautósofőr és tartalékos rendőr, 60-as éveiben, november 19-én találták meg
Wuornos gyakran elvitte az áldozatok autóit és tárgyait, amit aztán álneveken zálogházakba adott le. Ez megnehezítette a rendőrségi munkát.
1990 júliusában történt az áttörés, amikor a rendőrök egy eltűnt férfi, Peter Siems autójában megtalálták Wuornos ujjlenyomatait. Szemtanúk Wuornost és Moore-t is látták az autóból kiszállni. Az ügyben két nőt is gyanúsítottak, ezért Moore elhagyta Floridát, majd Pennsylvaniába menekült.
Wuornost 1991 januárjában tartóztatták le egy korábbi elfogatóparancs alapján. Nem sokkal később megtalálták Moore-t is, aki segített a rendőrségnek. Wuornos egy lehallgatott telefonbeszélgetésben a gyilkosságokat is bevallotta, mondván, szerelme miatt követte el őket.
Az ügy gyorsan a média figyelmébe került, Aileen Wuornost „a Halál Dámájának” nevezték el.
Az első tárgyalást Richard Mallory meggyilkolása miatt tartották 1992 januárjában. Wuornos azt állította, hogy önvédelemből ölt, mert Mallory megerőszakolta, de a vallomások ellentmondásosak voltak. Bár Mallory múltjában valóban volt szexuális erőszak, más szexmunkások nem jelentkeztek hasonló tapasztalatokkal.
A bíróság Wuornost bűnösnek találta ölésért és rablásért, majd halálbüntetést szabott ki rá. Később beismerte, hogy a többi férfi meggyilkolását is ő követte el. Peter Siems holttestét nem találták meg, így abban az ügyben nem emeltek vádat.
Bár azt állította, hogy önvédelemből cselekedett, mert áldozatai bántalmazták, bíróság bűnösnek találta, és halálra ítélték.
Kivégzése előtt Nick Broomfield dokumentumfilmest készített vele interjút, amely most ismét népszerű lett a közösségi oldalakon. A felvételen Wuornos azt sugallja, hogy a rendőrség tudott a bűncselekményekről, és szándékosan nem állította meg őt időben.
Broomfield rákérdezett, miért követett el ennyi gyilkosságot ilyen rövid idő alatt. Wuornos így válaszolt: „Azért, mert a zsaruk hagyták, hogy folytassam, Nick, érted?”
Szerinte a rendőrség már figyelte, és szándékosan nem lépett közbe. Úgy vélte, a hatóságok azt várták, hogy „takarítson” az utcákon, majd csak ezután tartóztatták le.
Wuornos nem tudott bizonyítékot bemutatni erre az állítására. 2002. október 9-én, 46 évesen kivégezték.
Broomfield, aki közelebbről is megismerte Wuornos-t a forgatás során, később úgy nyilatkozott, hogy szerinte Wuornosban hatalmas düh gyűlt fel az évek során. Meglátása szerint a nő valóban elhitte, hogy önvédelemre kényszerült, viszont pszichés állapota miatt gyakran nem tudott különbséget tenni valódi fenyegetés és kisebb konfliktus között.
A dokumentumfilmben a rendező azt is kiemelte, hogy Wuornos szélsőséges hangulatváltozásai között néha igazi emberség is megmutatkozott.
Wuornos tíz évig volt a halálsoron. Végül maga kérte ügyvédei elbocsátását. Bár egy kirendelt védő szerint döntései arra utaltak, hogy mentális problémái lehetnek, a bíróság alkalmasnak találta arra, hogy maga döntsön sorsáról.
2002 október elején Jeb Bush, Florida kormányzója feloldotta a kivégzési moratóriumot, miután három pszichiátriai szakértő is úgy látta, Wuornos tisztában van döntése következményeivel.
A kivégzést 2002. október 9-én hajtották végre méreginjekcióval. Wuornos akkor 46 éves volt. Hamvait Michiganben, egy fa alatt szórták szét.
Történetét több dokumentumfilm, könyv és film is feldolgozta. A legismertebb a 2003-ban bemutatott „A rém” (Monster) című film Charlize Theron főszereplésével. 2021-ben pedig „Aileen Wuornos: American Boogeywoman” címmel jelent meg egy újabb filmes feldolgozás.