Feszültebb hangnemre váltott az ukrán–magyar viszony, miután Volodimir Zelenszkij egyértelmű politikai feltételekhez kötötte a jövőbeni együttműködést. A kijelentés nemcsak diplomáciai üzenet, hanem egy érzékeny politikai időszakban érkezett – közvetlenül a magyarországi választások előtt.
Az ukrán elnök szavai mögött egy mélyebb konfliktus húzódik: az energia, a geopolitika és az európai támogatási rendszer egymásba fonódó érdekei.
Zelenszkij világosan fogalmazott, amikor az ukrán álláspontot ismertette: „Bármely magyar vezetővel együttműködünk (…), feltéve, hogy az illető nem Putyin szövetségese”.
Ez a kijelentés egyértelmű üzenetként értelmezhető a jelenlegi magyar kormány irányába, amelyet az ukrán elnök nyíltan bírált.
Zelenszkij szerint a budapesti vezetés „ukránellenes hangulatot terjeszt”, és azt is állította, hogy orosz kommunikációs tanácsadók segíthetik a magyar kormány kampányát. Ezek a vádak tovább mélyítik a két ország közötti bizalmi válságot.
A konfliktus egyik legélesebb pontja a Barátság olajvezeték körül alakult ki, amely kulcsfontosságú Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából.
Zelenszkij szerint az európai partnerek nyomást gyakorolnak Ukrajnára a vezeték helyreállítása érdekében: „Kényszerítenek, hogy állítsam helyre a Barátság-vezetéket”.
Az ukrán elnök ezt a nyomást egyértelműen politikai eszközként értelmezi, különösen annak fényében, hogy a kérdés összekapcsolódott egy jelentős, 90 milliárd eurós európai támogatási csomaggal.
„Megmondtam európai barátainknak, hogy ez zsarolásnak számít” – fogalmazott.
A vezeték leállítása után eltérő értelmezések jelentek meg a felek részéről. Ukrajna szerint az infrastruktúrát orosz dróntámadás érte, és a helyreállítás időigényes folyamat.
Ezzel szemben Orbán Viktor és Robert Fico azt állítják, hogy Kijev szándékosan késlelteti a javításokat, hogy nyomást gyakoroljon rájuk – különösen azért, mert nem támogatják Ukrajnát a háborúban, és ellenzik az ország EU-csatlakozását.
