Az 1990-es években születetteknél legalább négyszer nagyobb a korai kezdetű vastag- és végbélrák kockázata, mint az 1960-as években születetteknél. Erre jutott egy, a Journal of the National Cancer Institute folyóiratban megjelent tanulmány, amely Ausztrália, Kanada, Anglia és az Egyesült Államok hosszú távú rákmegbetegedési adatait elemezte.
Ez az egyik legnagyobb generációs különbség, amelyet valaha a rák kockázatával kapcsolatban mértek. Sokáig az volt az elfogadott magyarázat, hogy az orvosok egyszerűen többször és korábban fedezik fel a betegséget. Ez azonban nem adott választ minden kérdésre. Egyre több olyan fiatalnál diagnosztizálnak rákot, akinek nincs családi halmozódása, ismert kockázati tényezője, és életkora miatt még szűrésre sem kellett volna járnia.
A jelenség az onkológiai ellátásban is érezhető. Az orvosok korábban ritkán találkoztak 40 év alatti, gyomor-bél rendszeri daganattal élő betegekkel. Ma a korai kezdetű esetek egyre nagyobb arányt képviselnek a rendeléseken és a kórházi osztályokon. A változást az egyik onkológus „megdöbbentőnek” nevezte. Sok beteg egyidős az őt kezelő orvossal, vagy még fiatalabb nála.
Miközben az elmúlt évtizedekben a rák miatti halálozás több korcsoportban csökkent, a fiatal felnőtteknél több daganattípus előfordulása emelkedik.
Egy új kutatás most fontos nyomot adhat a háttérben álló okokhoz. A Washington University School of Medicine in St. Louis kutatói által végzett, 2026 júniusában a Nature Medicine című folyóiratban közzétett vizsgálat szerint az 1980-as és 1990-es években születettek biológiailag idősebbek lehetnek, mint amilyenek a szüleik és nagyszüleik voltak ugyanabban az életkorban. A gyorsabb biológiai öregedés pedig együtt járt az 55 éves kor előtt kialakuló rák magasabb kockázatával.
A biológiai életkor és a korai rák közötti kapcsolat
A WashU Medicine kutatása szerint a fiatalabb generációk szervezete gyorsabban öregszik, és ez összefügghet a korai kezdetű daganatok gyakoribb megjelenésével.
A kronológiai életkor azt mutatja meg, hány év telt el valakinek a születése óta. A biológiai életkor más kérdés. A sejtek, szövetek és szervrendszerek állapotát jelzi olyan molekuláris jelek alapján, amelyekből következtetni lehet arra, mennyire öreg a szervezet a naptári életkorhoz képest.
A kutatók azért vizsgálták ezt a kapcsolatot, mert több országban is nő a fiatalabb korban diagnosztizált rákos esetek száma. A megfigyeléses kohorszvizsgálatban 154 169 fiatal felnőtt vett részt a UK Biobank programból, valamint 10 262 ember az Egyesült Államok All of Us Research Programjából.
Az eredmények alapján egy 35 éves ember szervezete bizonyos szempontból idősebb lehet annál, amit a naptári életkora alapján várnánk. Minél nagyobb volt a biológiai és a kronológiai életkor közötti különbség, annál magasabb volt a korai kezdetű szolid daganatok kockázata. A biológiai öregedést jelző érték minden egyes növekedési egysége körülbelül 8 százalékkal magasabb rákkockázattal járt együtt.
A frissebb születési kohorszok tagjainál nagyobb életkorkülönbséget mértek, mint az idősebb generációkban. Ez magyarázatot adhat arra, miért nő a korai kezdetű rák aránya a fiatalabb nemzedékekben.
A vizsgálat egyes szervrendszereknél is talált kapcsolatot. Az immunrendszer gyorsabb öregedése összefüggött a korai tüdőrákkal, míg a zsírszövet felgyorsult öregedése a korai vastagbélrák magasabb kockázatával járt.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmény nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot. Dr. John Riches, a Barts Cancer Institute klinikai oktatója a Science Media Centre-nek azt mondta, hogy a tanulmány fontos új nyomot ad a fiatal felnőtteknél egyre gyakrabban megjelenő daganatok megértéséhez, de nem igazolja, hogy a gyorsabb biológiai öregedés közvetlenül rákot okoz.
Mekkora a probléma?
Az American Cancer Society kutatóinak nagy elemzése szerint a fiatalabb születési kohorszokban 34 vizsgált ráktípus közül 17 esetében folyamatosan emelkedett a megbetegedések aránya. A növekedés a mell-, a hasnyálmirigy- és a gyomorrákot is érintette.
A halálozás is emelkedett a nők májrákja, a méhtestrák, az epehólyagrák, a hererák és a vastag- és végbélrák esetében. Az The Lancet Public Health folyóiratban közzétett kutatás több mint 23,6 millió, 2000 és 2019 között diagnosztizált beteg adatait vizsgálta. Emellett több mint 7,3 millió haláleset adatait is elemezték.
A tendencia világszerte hasonló. 2019-ben a korai kezdetű rákos megbetegedések száma meghaladta a 3,26 milliót, ami 1990-hez képest 79,1 százalékos növekedést jelentett. A korai életkorban kialakuló daganatok miatt bekövetkező halálesetek száma ugyanebben az időszakban 27,7 százalékkal emelkedett.
Az Egyesült Államokban 2024-re körülbelül 2 millió új rákos esetet és 611 720 daganatos halálesetet becsültek. Egy, a National Institutes of Health egyik folyóiratában közölt tanulmány szerint 2026-ra az új diagnózisok száma évente meghaladhatja a 2,1 milliót.
A gyomor-bél rendszeri daganatok a világ összes rákos halálesetének 39 százalékáért felelősek. Ezen belül is egyre több fiatalnál alakul ki hasnyálmirigy-, gyomor-, vastagbél- vagy végbélrák. Az orvosok jelenleg különös figyelmet fordítanak a vastag- és végbélrák gyorsan növekvő arányára.
A generációk között emelkedő 17 ráktípusról az American Cancer Society teljes elemzése alapján készült összefoglaló ad további információt.
A vastag- és végbélrák a fiatal felnőttek egyik legnagyobb problémája
A korai kezdetű rákok közül a vastag- és végbélrák mutatja az egyik legélesebb változást. Az American Cancer Society éves jelentése szerint a rákos megbetegedések terhe fokozatosan tolódik az idősebb felnőttektől a fiatalabbak felé. A változás a férfiak mellett egyre több nőt is érint.
Az 50 év feletti felnőtteknél a vastag- és végbélrák előfordulása 2012 és 2021 között évente körülbelül 1 százalékkal csökkent. Az 50 év alattiaknál ugyanebben az időszakban évente 2,4 százalékos növekedést mértek.
A rák továbbra is gyakoribb az idősebb korosztályokban, de a fiatal felnőttek körében is gyorsan nő egyes daganatok száma. A becslések szerint 2030-ra a vastag- és végbélrákos esetek körülbelül 15 százalékát fiatalabb felnőtteknél diagnosztizálják.
A vizsgált országok mindegyikében nőtt a korai kezdetű vastag- és végbélrák aránya az 1960 óta született generációkban. A növekedés a fiatalabb életkorokban volt a leggyorsabb.
Az American Cancer Society 2026 januárjában arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban a vastag- és végbélrák lett a rák vezető haláloka az 50 év alattiak körében. A Facing Our Risk of Cancer Empowered előrejelzései szerint ez legalább 2030-ig így maradhat.
A végbélrák esetében még erősebb a változás. Az NBC News 2026-os beszámolója szerint a fiatal felnőttek körében a végbélrák miatti halálesetek két-háromszor gyorsabban emelkednek, mint a vastagbélrák okozta halálesetek.
A fiatalabb korban kialakuló vastag- és végbélrák gyakran előrehaladottabb stádiumban derül ki. Emiatt a betegség sok esetben agresszívebb lefolyású, és a prognózis is kedvezőtlenebb lehet, mint az idősebb korban diagnosztizált eseteknél.
Mi gyorsíthatja a biológiai öregedést?
A kutatók több tényezőt is vizsgálnak, köztük az elhízást, az étrendet, a környezeti szennyező anyagokat és az életmódbeli változásokat. Egyetlen ok azonban nem magyarázza meg a fiatal felnőttek körében tapasztalt összes rákos esetet.
A WashU Medicine eredményei szerint több hatás együtt gyorsíthatja a sejtek károsodását. Ezek a tényezők olyan környezetet teremthetnek, amelyben a szervezet bizonyos részei hamarabb veszítenek a működésükből.
A bélrendszer állapota
Az elhízás fontos kapcsolatot jelenthet. A fiatalabb születési kohorszokban gyakoribbá váló 17 ráktípus közül 10 összefüggésbe hozható az elhízással. Ide tartozik a vastag- és végbélrák, a vese- és vesemedencerák, az epehólyagrák, a méhtestrák, a hasnyálmirigyrák és az ösztrogénreceptor-pozitív emlőrák.
A bél mikrobiomja hatással van az immunrendszer működésére, a gyulladásos folyamatokra és a sejtek közötti jelátvitelre. Ha felborul a bélben élő baktériumok egyensúlya, a vastagbelet borító sejtek tartós terhelésnek lehetnek kitéve.
A Journal of Personalized Medicine folyóiratban 2025-ben megjelent tanulmány szerint a bél mikrobiomjának zavara szerepet játszhat a korai kezdetű vastag- és végbélrák kialakulásában. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a mikrobiom zavara okozza a betegséget, de fontos kutatási irányt jelent.
Környezeti vegyi anyagok
A per- és polifluor-alkil anyagok, vagyis a PFAS-vegyületek szintén figyelmet kapnak. Ezeket a szintetikus vegyi anyagokat az 1950-es évek óta használják például tapadásmentes edényekben, élelmiszercsomagolásban, foltálló szőnyegekben és tűzoltóhabokban.
A PFAS-vegyületek nehezen bomlanak le a környezetben, ezért „örök vegyi anyagokként” is ismerik őket. A Memorial Sloan Kettering Cancer Center szerint a méhen belüli vegyi expozíció, a környezeti szennyező anyagok és az életmódbeli tényezők egyaránt hozzájárulhatnak a rákos megbetegedések növekedéséhez.
A PFAS-expozíciót egyes kutatások a hererák és a veserák magasabb kockázatával hozták összefüggésbe. Mindkét daganattípus előfordulása erősebben nőtt bizonyos fiatalabb generációkban.
Mikroműanyagok
A mikroműanyagokat már kimutatták emberi és állati szövetekben, többek között a tüdőben, a májban, a méhlepényben és az artériákban. A Dana-Farber Cancer Institute szerint ezek az apró részecskék megzavarhatják a bélben élő mikroorganizmusok és a bélnyálkahártya közötti egyensúlyt.
A mikroműanyagok emellett olyan szennyező anyagokat is hordozhatnak, amelyek károsíthatják a sejteket. A 2025-ben közölt kutatások szerint DNS-károsodást, sejtosztódási zavart és tartós gyulladást is előidézhetnek. A krónikus gyulladás ismert kockázati tényező több daganattípus esetében.
A kutatók jelenleg környezeti, életmódbeli és társadalmi tényezők széles körét vizsgálják. A rendelkezésre álló adatok alapján a fiatal felnőttek növekvő rákos kockázatát valószínűleg több hatás együttese alakítja, nem egyetlen ok.
Az emlőrák is egyre több fiatal nőt érint
Az emlőrák előfordulása világszerte nő az 50 év alattiaknál, különösen a nőknél. A Breast Cancer Research Foundation adatai szerint az 50 év alatti nők körében 2012 és 2022 között évente körülbelül 1,4 százalékkal emelkedett a megbetegedések aránya.
A fiatalabb nőknél gyakrabban alakulnak ki agresszívebb daganatok, és a kimenetel is kedvezőtlenebb lehet. Ennek egyik oka, hogy a fiatalabb korban kialakuló emlődaganatok között nagyobb arányban fordulnak elő hormonreceptor-negatív típusok. Ezek a daganatok kevésbé reagálnak a hormonterápiára.
Az elhízás, a kevés mozgás és az alkoholfogyasztás mind növelheti az emlőrák kockázatát. A gyermekvállalás időzítése és a korábbi generációkhoz képest megváltozott termékenységi minták szintén szerepet kaphatnak.
A WashU Medicine kutatása arra utal, hogy a gyorsabb biológiai öregedés közös kapcsolatot teremthet ezek között a hatások között. Az eredmények alapján azonban további vizsgálatokra van szükség annak meghatározásához, hogy pontosan milyen folyamatok állnak a háttérben.
Olvassa el ezt is: Háromszorosára nőtt a vakbélrák előfordulása a millenniumi generációban, de az ok továbbra sem világos
Mit tehetnek a fiatal felnőttek?
Az Egyesült Államok Preventive Services Task Force nevű szakmai testülete a 45 és 75 év közötti felnőtteknek javasol vastag- és végbélrákszűrést, a CDC tájékoztatása szerint. A korhatárt korábban 50 évnél húzták meg.
Az American Cancer Society 2026-os irányelvei szerint az átlagos kockázatú felnőtteknek 45 éves korban kell elkezdeniük a szűrést, és azt 75 éves korig folytatniuk. Családi halmozódás, gyulladásos bélbetegség vagy 60 éves kor előtt vastag- és végbélrákkal diagnosztizált elsőfokú rokon esetén ennél korábbi vizsgálatra lehet szükség. Ilyenkor érdemes orvossal egyeztetni a megfelelő időpontról.
A biológiai öregedés mérésével a jövőben talán könnyebb lesz azonosítani azokat, akiknél nagyobb a korai kezdetű rák kockázata. Addig is több olyan lépés létezik, amely általában csökkenti a daganatok kialakulásának esélyét. Ilyen a rendszeres testmozgás, a rostban gazdag, főként teljes értékű élelmiszerekre épülő étrend, az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás kerülése és a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség csökkentése.
A tartós vagy szokatlan tüneteket fiatal korban sem érdemes félvállról venni. Ilyen lehet a székelési szokások tartós megváltozása, a megmagyarázhatatlan fogyás, a véres széklet vagy a visszatérő hasi fájdalom. Ezek a panaszok sokféle ok miatt kialakulhatnak, de orvosi kivizsgálást igényelnek.
A korai felismerés továbbra is az egyik legfontosabb eszköz a rák kezelésében. Ha egy tünet nem múlik el, kérjen időpontot orvoshoz, és mondja el pontosan, mióta áll fenn, milyen gyakran jelentkezik, illetve hogyan változott az idő múlásával.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, a diagnózist vagy a kezelést. Egészségügyi kérdéseivel, tüneteivel és gyógyszereivel kapcsolatban forduljon orvoshoz vagy más képzett egészségügyi szakemberhez. Ne hagyja figyelmen kívül az orvosi tanácsot, és ne halassza el a kivizsgálást vagy a kezelést az itt olvasottak miatt.
