Emberek Érdekesség

Mi a céljuk ezzel?

Lehet, hogy „furcsának” tűnik, de a japánok valójában szándékosan helyezik el ezeket a vizes palackokat.

A titokzatos vizes palackok, amelyek az utcák és kerítések mentén sorakoznak

Ha jártál már Japánban, vagy láttál videókat az utcáiról, akkor talán észrevettél valami szokatlant a lakóövezetek csendes sikátoraiban. Kerítések mentén, kert sarkokban, virágcserepek mellett vagy falak szélén gyakran láthatók szépen elrendezett átlátszó műanyag vizes palackok.

Első pillantásra azt gondolhatnád, hogy valaki egyszerűen elfelejtette elrakni őket, vagy nem takarított el egy piknik után. Valójában azonban ezeket a palackokat szándékosan helyezik el – és az ok meglehetősen meglepő. Ezek a palackok nem ivásra szolgálnak, hanem „nekoyoke”-nak hívják őket – egy eszköz, amelyet „macskák elriasztására” használnak.

Japán híres az állatok, különösen a macskák iránti mély szeretetéről. A macskakávézók széles körben elterjedtek, és a macskáknak még fontos címeket is adnak, például igazgató vagy felügyelő. Azonban a kóbor macskák gyakran nincsenek kiképezve és nem gondoskodnak róluk megfelelően, ami olyan kockázatokat jelenthet, mint a betegségek terjedése, a vagyoni károk, vagy akár a gyermekek és idősek megkarmolása és megharapása. Ezért egyes családok módszereket találnak arra, hogy megakadályozzák a kóbor macskák bejutását otthonaikba. A „nekoyoke” palackok elhelyezésének gyakorlata ebből a szükségletből terjedt el.

Ez a szokás kívülállók számára furcsának tűnhet, de a japán városokban meglehetősen ismerős. Érdekes keveréke a mindennapi logikának, az ősi hiedelmeknek és a praktikumnak. Bár nem ártalmas az állatokra, az emberek úgy vélik, hogy ezek a vizes palackok megakadályozzák a kóbor macskák bejutását és a terület beszennyezését.

Bár ennek a módszernek az indokait már sokszor megkérdőjelezték, a hagyomány generációkon át fennmaradt, ötvözve a hitet és a szokást. De a kérdés továbbra is fennáll: honnan ered ez a furcsa szokás, és valóban működik-e?

Hol kezdődött a Nekoyoke?

Az Indiatimes szerint az ötlet, hogy vízpalackokkal riasszák el az állatokat, nem Japánban született. Valójában Nyugatról származik, valószínűleg az 1980-as években néhány európai és amerikai régióban, ahol az emberek vízpalackokat helyeztek el a gyepeken, hogy távol tartsák a kutyákat. Idővel ez a gyakorlat elterjedt Japánban is, de ott macskák ellen alkalmazták. Mivel Japánban nincs sok kóbor kutya, az emberek ezt a módszert kezdték alkalmazni, hogy távol tartsák a kóbor macskákat a kertekből, a falaktól vagy a házak elől.

Hogyan működik?

Néhány népszerű elmélet magyarázza, miért taszítják el a macskákat a vizes palackok. Egyesek úgy vélik, hogy a napfény vagy az éjszakai utcai lámpák fénye a vizes palackokon keresztül meglepő fényvillanásokat hoz létre, amelyek megijesztik a macskákat.

Egy másik elmélet szerint a macskák torz tükröződéseket látnak a vizes palackokban, ami megijeszti őket.

Egyesek azt is állítják, hogy a vizes palack megzavarja a macska távolságérzékelését. Bár ezek az elméletek tudományosan nem bizonyítottak, a szokás még mindig széles körben elterjedt.

Ez a módszer valóban működik?

A valóságban – nem feltétlenül. Tanulmányok és állatviselkedés-szakértők szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a vizes palackok hatékonyan elriasztják a macskákat. Felhős napokon vagy elégtelen fényviszonyok mellett a fényvisszaverődés hatása szinte nem is jelentkezik.

Ennek ellenére sokan továbbra is vizes palackokat helyeznek el, részben szokásból, részben pedig abban a reményben, hogy „jobb, mint semmi”.

Még ha nem is tartja vissza a kíváncsi macskákat, ez egy ártalmatlan szokás marad.

Ma a „nekoyoke” vízpalackok elhelyezése inkább kulturális sajátosság, mint hatékony megoldás. Ez tükrözi a japánok rendetlenséget, kreativitást és egyszerűséget, amellyel a mindennapi problémákhoz közelítenek. Ezenkívül hozzáteszi a japán városrészekben való sétálás varázsát, emlékezetessé téve az élményt.