Irán nyíltan megfenyegette Európát, a célpontokat is megnevezte
Újabb, komoly hullámokat vető nyilatkozat érkezett Teheránból: az iráni diplomácia nyíltan beszélt arról, hogy amennyiben az országot katonai támadás éri, kész és képes válaszcsapásokat mérni – akár európai területeken működő, amerikai érdekeltségű létesítmények ellen is.
A kijelentés azért váltott ki különösen erős visszhangot, mert Európa több pontján is működnek olyan katonai bázisok, amelyeket az Egyesült Államok használ, vagy közösen üzemeltet szövetségeseivel. Ezek közül több a Közel-Kelethez viszonylag közeli térségben található, ami stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű.
Spanyol bázisok a figyelem középpontjában
Sajtóértesülések szerint Spanyolország nem engedélyezte, hogy az Egyesült Államok a területén közösen működtetett támaszpontokat Irán elleni műveletekre használja. A döntést követően Washington több KC–135-ös légi utántöltő repülőgépet visszavont a cádizi és sevillai bázisokról, ami jól mutatja, milyen érzékeny diplomáciai egyensúly alakult ki a háttérben.
Ugyanakkor az amerikai haditengerészet megerősítette, hogy a Cádízból kifutott USS Bulkeley és USS Roosevelt rombolók részt vettek az Irán elleni csapásokban – számolt be róla a Sky News. Ez a fejlemény tovább élezte a helyzetet, hiszen a hadihajók európai kikötőkből indultak útnak.
Teherán üzenete: a régióbeli bázisok lehetnek célpontok
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi kemény hangvételű nyilatkozatában úgy fogalmazott: mivel Irán nem tud amerikai területen közvetlen célpontokat támadni, ezért a régióban található amerikai bázisokra és az ott használt létesítményekre kell összpontosítania.
Ez a kijelentés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Közel-Kelethez közeli, amerikai jelenléttel bíró európai katonai objektumok potenciális célponttá válhatnak egy eszkalálódó konfliktus esetén. Bár konkrét dátum vagy közvetlen fenyegetés nem hangzott el, az üzenet egyértelmű: Teherán nem zárja ki a válaszcsapás lehetőségét.
Növekvő feszültség Európában is
A fejlemények újabb bizonytalanságot hoztak a nemzetközi politikába. Európa számára különösen kényes a helyzet, hiszen több tagállam egyszerre NATO-szövetséges és az Egyesült Államok stratégiai partnere, miközben saját területén igyekszik elkerülni, hogy közvetlen célponttá váljon.
A nemzetközi közösség attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus további eszkalációja már nemcsak regionális, hanem európai biztonságpolitikai kérdéssé is válhat. Egyelőre diplomáciai csatornákon zajlik a háttéregyeztetés, de a nyilatkozatok hangneme azt jelzi: a térségben a feszültség továbbra sem csillapodik.
