Az alvás mindenki számára szükséges és mindenki számára természetes dolog. Valójában a legtöbb ember élvezi az alvást, és a megfelelő mennyiségű alvás segít megőrizni egészségünket és mentális egyensúlyunkat. De mi történik, ha valami, ami a túléléshez szükséges, rettegés forrásává válik az életünkben? És mi történik valójában, amikor álmodunk?
Az igazság sokkal furcsább, mint gondolnánk – főleg azért, mert az alvásról és az álmokról még mindig sok minden ismeretlen. A rémálmoktól kezdve a soha felébredés lehetőségéig, az álomvilágban rengeteg olyan dolog van, ami miatt éjszaka nem tudunk aludni.
1. Alvási paralízis, amikor ébren érzed a bénulást
Az alvási paralízis nagyon nyomasztó élmény lehet. Ilyenkor az ember tudatánál van, érzi az atóniát, mégsem tud mozdulni. Normál esetben az izombénulás megszűnik ébredéskor, és észre sem vesszük. Alvási paralízisnél azonban a folyamat megzökken, és kevert tudatállapot jön létre. A REM-álom nem áll le azonnal, ezért jöhetnek látomások.
A hallucinációk három típusba sorolhatók:
-Betolakodó hallucinációk, amikor veszélyes jelenlétet érzékelünk a szobában.
-Mellkasi nyomás, más néven incubus, amikor fulladást és súlyt érzünk a mellkason.
-Vesztibuláris-motoros élmények, például lebegés vagy testelhagyás érzete.
Ezek egyszerre is jelentkezhetnek. Valaki érezheti, hogy valami ül a mellkasán és fojtogatja, miközben egy másik alakot is lát a szobában. A látott jelenlét kultúránként változik, több helyen úgy vélik, nem puszta hallucinációról van szó. Az alvási paralízis bárkivel megtörténhet.
2. Miért nem kiabálunk rémálomban
Alvás közben atónia tart mozdulatlanul. Az álomban aktív szem- és légzőizmok kivételével az izmaink pihennek. Ezért nem csapkodunk és nem sikoltunk úgy, mint a filmekben. Ha épp szörnyű álmod van, mások aligha veszik észre, és nem tudnak felébreszteni. Az álom többnyire lefut, amíg magadtól fel nem eszmélsz.
Ébredéskor jobban emlékezhetünk a rémálomra, mert közvetlenül a REM-ből jövünk ki. Aneesa Das, MD szerint, amikor felülünk és kiabálunk, már ébredünk, ezért a felidézés erősebb, mint a hétköznapi álmoknál. Segíteni kívülről nemigen lehet, mert nem tudjuk, ki mire álmodik.
3. Álom közben szándékosan bénultak az izmaink
Sokszor futunk vagy ugrunk álmunkban, mégis mozdulatlanul fekszünk. Ennek oka az átmeneti izombénulás, vagyis az atónia. Ez teljesen normális, és fontos a nyugodt alváshoz. A REM és az atónia együtt tart vissza attól, hogy megvalósítsuk az álombeli mozgást.
Aki álmában fizikailag is cselekszik, magát és másokat is megsértheti. Gyakori előfordulás esetén felmerülhet a REM alvás viselkedészavar. A REM fázis nagyjából 90 perccel elalvás után kezdődik. Ilyenkor gyorsan mozognak a szemek, gyorsul a légzés és a pulzus. A ciklusok egymás után egyre hosszabbak. A REM alatt intenzíven álmodunk, mert az agy bizonyos területei aktívabbak. Az atónia miatt nem csapkodunk. Ha valakinél hiányzik az atónia, előfordulhat, hogy eszik, vezet vagy akár szexel alvás közben.
4. Éjszakai halál és hiedelmek: a Hmong menekültek esete
A hetvenes és nyolcvanas években sok menekült érkezett az Egyesült Államokba Kambodzsából, Laoszból és Vietnámból. Többen alvási paralízist éltek át, és természetfejű okot sejtettek mögötte. Rövid időn belül több mint száz egészséges hmong menekült alvás közben halt meg.
Az orvosok az esetet Sudden Unexplained Nocturnal Death Syndrome, röviden SUNDS néven írták le. Nem volt egyértelmű magyarázat, és a jelenség később megszűnt. A hmong közösség a dab tsong, az éjszakai szellem hatásának tulajdonította a haláleseteket. Később felmerült, hogy a hiedelmek, az alvási paralízis és egy szívritmuszavar együtt okozhatták a tragédiákat. Vannak kutatások, amelyek kapcsolatot látnak a paralízis és egy öröklött aritmia között. Matteo Vatta, a Baylor College of Medicine kardiológusa úgy fogalmazott, éjjel a szív gyengébben dolgozik, ezért történhetnek az esetek alvás közben. A hit a természetfelettiben valószínűleg fontos szerepet játszott a történtekben.
5. Azért felejtjük el az álmokat, hogy ébren tisztábban lássunk
Sokan bánják, hogy elfelejtik álmaikat, pedig ez véd minket. Ha minden részletre emlékeznénk, könnyebb lenne összekeverni az álmot a valósággal. Bizonyos agyi vegyületek gátolják az álomfelidézést. Ilyen a noradrenalin is, amely készenléti állapotba hozza a testet. Alvás alatt alacsonyabb a szintje az atónia miatt. Minél magasabb a noradrenalin szintje álom közben, annál több részlet marad meg, és fordítva.
Francesca Siclari, a Lausanne University Hospital alváskutatója szerint jó, hogy az álomvilág külön marad. Ha túl élesen emlékeznénk, összemosódhatna a kettő. Bizonyos alvászavaroknál a vegyületek egyensúlya felborulhat, ami zavart okozhat ébren. Ilyenkor téves élményekre is cselekedhet valaki. Ilyen helyzetben fontos segítséget kérni.
6. A rémálmok segíthetnek kezelni a félelmet
Nem kérjük őket, mégis hasznosak lehetnek. Egy elmélet szerint a rémálmok felkészíthetnek a stresszes helyzetekre. Az érzelmeket irányító limbikus rendszer alvás közben is aktív. Ezért érezzük olyan erősnek az álmok hatását. Kutatók úgy találták, hogy az álombeli félelem csökkentheti a félelemre adott érzelmi választ ébren.
A testünk hasonlóan reagál egy ijesztő álomra és egy valós fenyegetésre. Ha az agy már dolgozott a félelemmel álomban, napközben nyugodtabban reagálhatunk. A Genfi Egyetem kutatója, Lampros Perogamvros így foglalta össze: az álmok valós edzést adhatnak a jövőbeli reakciókra, és segíthetnek szembenézni a veszélyekkel.
7.A rémálomzavar alapjaiban forgatja fel a mindennapokat
Vannak, akiknél a rémálmok nem ritka vendégek. A rémálomzavar, más néven álomszorongás, egy parasomnia, amikor valaki gyakran él át intenzív, hosszú és részletesen felidézhető rossz álmokat. Becslések szerint a felnőttek körülbelül 4 százaléka küzd ezzel az állapottal.
A tünetek nem állnak meg az éjszakánál. Az érintettek nappal is hordozzák a félelmet, gyakran újra és újra felidézik a zavaró jeleneteket, és nyugtalanságot éreznek akkor is, amikor ébren vannak. Idővel kialakulhat az alvástól való félelem, fokozódhat a szorongás, és elmosódhat a határ az álom és a valóság között.
Súlyosabb esetekben valaki egyetlen éjszaka alatt több rémálmon is átmehet. A kiváltó okok hátterében sokan traumatikus élményeket sejtenek, de szerepet játszhat bizonyos szerek használata vagy elhagyása is, illetve a negatív élményekre való fokozott érzékenység a hétköznapokban.
A leggyakrabban alkalmazott kezelés az Imagery Rehearsal Therapy (IRT), egy expozíciós alapú módszer, amely megtanítja, hogyan lehet a rémálmok tartalmát átkeretezni, és segít relaxációs technikákat gyakorolni. Végleges gyógyír nincs, de a terápia sokaknak hoz részleges enyhülést.
Te is tapasztaltál már visszatérő rémálmokat? Érdemes segítséget kérni, ha a rossz álmok hatással vannak a nappalaidra is.
8. Bizonyos alvópozíciók gyakrabban hozhatnak rémálmokat, mint mások
Sokan ragaszkodnak egy kedvenc testhelyzethez vagy az ágy meghatározott oldalához. Úgy tűnik, ez nemcsak kényelmi kérdés, hanem hatással lehet a rémálmok gyakoriságára is. Több kutatás talált kapcsolatot az alvópozíció és a rémálmok között. A vizsgálatok szerint a bal oldalon alvók jóval gyakrabban élnek át rémálmokat, mint a jobb oldalra fordulók.
A hanyatt alvás is összefügghet gyakoribb rémálmokkal, szemben a jobb oldalon fekvéssel. A hason alvók sokszor élénkebb, intenzívebb álmokról számolnak be, de ez nem feltétlenül jelent több rémálmot.
Az álmainkat más tényezők is befolyásolják. Számít a szoba hőmérséklete, a pizsama anyaga és az, hogy szól-e zene. Alvás közben is hallunk, ezért a hangok vagy a zene időnként beépülhetnek az álmainkba. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, miért hat az alvótesthelyzet az álomtartalomra.
Érdemes figyelni, hogyan alszol, és mi történik az éjszakáid során. Vettél már észre összefüggést a testhelyzeted és az álmaid között?
9.Kutatások szerint az álmok többnyire furcsák, mert az agy logikus részei pihennek
Az álmok gyakran nem állnak össze, és ennek van oka. Alvás közben az agy több területe gyengébben kommunikál egymással. Különösen a frontális lebeny húzódik vissza, amely a tudatosságért és a logikus döntésekért felel.
A frontális lebeny inaktivitása miatt hozunk rossz döntéseket az álmainkban. A valóságban e terület sérülése vagy gyenge működése erőszakosságot, depressziót vagy demenciát is okozhat, ezért jobb, ha ez a visszafogottság csak alváskor jelentkezik.
Több kutató szerint a szokatlan álmok jót tesznek a mentális egészségnek. A furcsa jelenetek segíthetnek feldolgozni a nap élményeit, és tanulni belőlük.
Nicolas Deperrois, a University of Bern álmokkal foglalkozó kutatásának vezetője úgy fogalmazott, hogy az álmok furcsasága célt szolgál. Ha legközelebb vad álmaid vannak, ne keresd mindenáron a rejtett üzenetet, lehet, hogy az agyad egyszerűen rendezi a tapasztalataidat.
10.A tudósok nem tudják, miért álmodunk
Az álmok egyik legnagyobb rejtélye, hogy a kutatók máig nem értik, miért jönnek létre. Alapszinten az álmok történetek és képek, amelyeket az agyunk alkot alvás közben. Az álmodásról sokféle elmélet létezik, ezekre gyakran hat a tudományos, vallási vagy spirituális szemlélet. Egyesek szerint az álmoknak nincs szerepük, mások úgy vélik, segítenek feldolgozni a napi élményeket és támogatják a tanulást.
Az ókori kultúrák gyakran üzenetként tekintettek az álmokra, istenektől, más világokból vagy az elhunytaktól származó jelekként. Amit néhány kutatás mégis jelez, hogy ha valakit rendszeresen felébresztenek a REM fázis előtt, fokozódhat a feszültség és a szorongás, sőt, előfordulhat testsúlygyarapodás is. Minden jel arra utal, hogy az álmodás fontos az egészségünknek, még ha nem is értjük pontosan, miért van rá szükség. Te hogyan érzed magad egy álomtalan éjszaka után?
