Az utóbbi évek kutatásai rámutattak arra, hogy bélrendszerünkben élő baktériumok jelentősen befolyásolják egészségünket.
Hatással lehetnek a mentális állapotunkra, stresszkezelésünkre, sőt, az autoimmun betegségekre, mint a reumás ízületi gyulladás vagy az 1-es típusú cukorbetegség kialakulására is.
Friss kutatás az autizmus és a bélflóra kapcsolatáról
A The Journal of Immunology nevű lapban megjelent tanulmány új részleteket tárt fel arról, hogyan függhet össze a bélmikrobiom és az autizmus. Az Egészségügyi Világszervezet az autizmust olyan agyi fejlődési rendellenességekkel kapcsolja össze, amelyek az emberek kommunikációját és társas helyzetekben való viselkedését befolyásolják.
Az WHO szerint az autizmus gyakran jár együtt más problémákkal, például epilepsziával, depresszióval, szorongással vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral. Ezek mellett sokaknál jelentkezhet alvászavar vagy önsértő magatartás. Az érintettek értelmi képességei nagyban eltérhetnek egymástól.
A kutatás szerint a magzat fejlődésére erősebben hat az anya bélflórája, mint a gyermek saját mikrobiomja.
John Lukens, a Virginiai Egyetem vezető kutatója szerint: „A mikrobiom számos módon alakíthatja a fejlődő agyat. Nagy szerepe van abban, hogyan fog reagálni a gyermek immunrendszere fertőzésre, sérülésre vagy stresszre.”
A kulcs egy immunrendszer által termelt molekula, az interleukin-17a (IL-17a) lehet
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ez a citokin összefüggésben áll olyan betegségekkel, mint a pikkelysömör vagy a sclerosis multiplex, emellett véd a gombás fertőzésekkel szemben. De úgy tűnik, az agy fejlődésére is hat az anyaméhben.
A kutatást egereken végezték, eltérő bélflórával rendelkező csoportokban. Az egyik csoportnál több olyan baktérium volt, amely erősebb gyulladásos választ idézett elő IL-17a útján, míg a kontrollcsoportban ilyen baktériumok nem voltak.
Amikor a kutatók mesterségesen elnyomták az IL-17a-t az újszülötteknél, mindkét csoport egerei egészséges viselkedést mutattak. Később, amikor már nem avatkoztak be, az első csoport egerei autizmusra jellemző tüneteket produkáltak, például ismétlődő viselkedéseket.
A következő lépésként a kutatók az első csoport egereinek székletéből származó baktériumokat átültették a kontrollcsoport egereibe. Náluk is megjelentek az autizmusra jellemző viselkedések, ami arra utal, hogy a bélflóra összetétele fontos szerepet játszik.
A kutatás további irányt adhat az autizmus kialakulásának tanulmányozásához
Bár a vizsgálatokat csak egereken végezték, az eredmények arra utalnak, hogy az anyai bélrendszer állapota befolyásolhatja a különböző idegrendszeri fejlődési problémák kialakulását.
Lukens szerint a következő nagy lépés az lenne, hogy azonosítsák, milyen baktériumok jellemzőek azoknál a várandós anyáknál, akiknél nagyobb az autizmus kockázata.
Az is fontos lenne, hogy megtalálják, milyen módon lehet a kismamák bélflóráját biztonságosan befolyásolni.
Az IL-17a blokkolása elméleti lehetőségként felmerül, de ez nem kockázatmentes. Terhesség alatt az immunrendszernek egyensúlyt kell tartania, hogy a test ne támadja meg a magzatot, ezért az immunrendszer befolyásolása érzékeny folyamat.
A kutató szerint az IL-17a csak egyetlen eleme egy bonyolult rendszernek, és sok más molekulát is érdemes vizsgálni.
Ha érdekesnek találod ezt a cikket, oszd meg családoddal és ismerőseiddel a Facebookon.
