A hétvégi amerikai és izraeli légicsapások után nőtt a feszültség Irán körül, és sok amerikai azt kérdezi, hol lenne a legnagyobb esély a túlélésre, ha a konfliktus harmadik világháborúvá fajulna.
Az amerikai iskolások a hidegháború idején rendszeresen gyakorolták, mit tegyenek egy atomtámadás esetén. A „duck and cover” nevű gyakorlat során az asztalok alá bújtak, hogy felkészüljenek egy szovjet nukleáris csapásra. Ez az eljárás azonban csak látszólag nyújtott védelmet.
Azóta sokat változott a világ, de az Iránnal kialakult katonai konfliktus ismét előhozta a nukleáris fenyegetéssel kapcsolatos félelmeket. Donald Trump elnök és tanácsadói azt állították, hogy Irán újraindította atomprogramját, néhány napon belül elegendő hasadóanyaghoz juthat egy bomba előállításához, valamint az Egyesült Államokat is elérő nagy hatótávolságú rakétákat fejleszt.
A The New York Times szerint e három állítás közül egyik sem bizonyított, vagy az állítás hamis. Ennek ellenére az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra. A Sky News beszámolója szerint az Operation Epic Fury névre keresztelt közös hadművelet Teheránt, Iszfahánt, Tabrizt, Kermánsáhot és Qomot is érintette. A hírek szerint a támadásokban meghalt Ali Khamenei ajatollah, aki több mint harminc éven át vezette az országot.
Trump óva intette Iránt a megtorlástól, elemzők azonban attól tartanak, hogy egy iráni válaszcsapás az amerikai nukleáris rakétasilókat is célba veheti. Ez tovább súlyosbíthatná a konfliktust.
Hol találhatók az amerikai nukleáris fegyverek?
A Nuclear Forces adatai szerint az Egyesült Államok mintegy 2000 nukleáris robbanófejének többségét Montanában, Észak-Dakotában és Nebraskában tárolják. Kisebb készletek Wyomingban és Coloradóban is vannak. Egy közvetlen támadás ezeken a helyszíneken pusztító sugárzással járhat.
A rakétasilókat rejtő államokban, köztük Montanában, Wyomingban, Coloradóban, Nebraskában, Dél-Dakotában, Észak-Dakotában, Iowában és Minnesotában a becsült sugárterhelés 1 és 84 gray (Gy) között lehet. A 8 Gy már halálos dózisnak számít.
A Newsweek elemzése szerint az amerikai nukleáris létesítményektől távolabb fekvő államokban kisebb lehet a sugárterhelés kockázata. A lap listáján Maine, New Hampshire, Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Washington D.C., Virginia, Nyugat-Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Georgia, Florida, Alabama, Mississippi, Tennessee, Kentucky, Ohio, Indiana és Michigan szerepel. Washington állam, Utah, Új-Mexikó és Illinois szintén viszonylag kedvezőbb helyzetben lehet.
A Newsweek szerint az értékelés az egyes földrajzi pontokra becsült sugárterhelés átlagán alapul. A számítás azt mutatja meg, mekkora összesített dózis érhetné az embereket a robbanást követő négy napban. A sugárdózist grayben mérik.
Két ország, ahol hosszabb távon is lehet esély a túlélésre
Egyes amerikai államok távolabb eshetnek a közvetlen pusztítástól, de egy teljes körű nukleáris háború esetén az Egyesült Államok egyetlen része sem tekinthető teljesen biztonságosnak. A Scientific American 2023-ban arra figyelmeztetett, hogy az amerikai rakétasilók elleni összehangolt támadás Coloradóban, Wyomingban, Nebraskában, Montanában és Észak-Dakotában elpusztíthatná a környező területek élővilágát, és évekre szennyezhetné a mezőgazdasági földeket.
Hosszabb távon a földrajzi elhelyezkedés és az élelmiszer-termelés lehetősége is fontos. Annie Jacobsen oknyomozó újságíró a The Diary of a CEO podcastban Steven Bartlettnek azt mondta, hogy a déli féltekén fekvő országok, köztük Új-Zéland és Ausztrália, nagyobb eséllyel vészelhetnék át a nukleáris telet.
Jacobsen szerint a nukleáris tél miatt Iowa és Ukrajna akár tíz évre is hóval borítottá válhatna. A mezőgazdaság összeomlása éhínséghez vezetne, miközben a sugárzás és az ózonréteg károsodása a napsugárzást is veszélyessé tehetné. Sok túlélőnek a föld alatt kellene menedéket keresnie, az élelemért pedig súlyos konfliktusok alakulhatnának ki.
„Új-Zélandot és Ausztráliát kivéve kevés hely maradna, ahol fenn lehetne tartani a mezőgazdaságot” – mondta Jacobsen. A két ország távol fekszik a nagy nukleáris hatalmaktól, ezért egy kezdeti támadásban is kisebb eséllyel válna célponttá.
Jacobsen szerint egy nukleáris háborúban sehol sem garantált a biztonság. A túlélés esélye azonban nagyobb lehet ott, ahol a háború után is lehetőség nyílik az élelmiszer-termelésre.
