Spanyolország keményen reagált, miután Donald Trump elnök azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a kereskedelmet az országgal. Pedro Sánchez miniszterelnök egy rövid, határozott üzenettel jelezte, nem hátrál meg.
Közben az Egyesült Államok és Izrael iráni csapásai világszerte erős visszhangot váltottak ki, és több öböl menti ország is érintetté vált valamilyen formában. A támadásokat február 28-án indították, miután a nukleáris tárgyalások kudarcot vallottak. A beszámolók szerint meghalt Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah, valamint több magas rangú tisztségviselő is.
A halálos áldozatok száma eltérő források szerint. Az Iráni Vörösfélhold Társaság közlése alapján a támadások kezdete óta legalább 555 ember halt meg Iránban. Ezzel szemben a washingtoni székhelyű Human Rights Activists News Agency (HRANA) legalább 742 civil áldozatról számolt be, köztük 176 gyerekről.
Miközben Washington azt állítja, hogy minden a terv szerint halad, a szövetségesekkel közös műveletek nem mindig mentek zökkenőmentesen. Sánchez élesen bírálta az amerikai és izraeli katonai fellépést, „indokolatlan és veszélyes katonai beavatkozásnak” nevezte, és azt mondta, a lépések sértik a nemzetközi jogot.
Spanyol álláspont: a bázisok nem kellenek a támadásokhoz
A spanyol kormány azt is világossá tette, hogy az országban lévő amerikai katonai bázisokat nem használják iráni támadásokhoz. José Manuel Albares külügyminiszter így fogalmazott: „Nagyon világosan és egyértelműen szeretném mondani. A bázisokat nem használják, és nem is fogják használni semmi olyanra, ami nincs benne az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban, vagy ami nem fér bele az ENSZ Alapokmányába.”
Margarita Robles védelmi miniszter ehhez hozzátette, hogy a spanyolországi bázisokról induló műveleteknek „meg kell felelniük a nemzetközi jogi kereteknek”, és nemzetközi támogatásra is szükség van.
Ez az ellenállás bosszantotta fel Trumpot.
Trump: „Spanyolország szörnyű volt”
Az Ovális Irodában Trump Spanyolországot, valamint több európai országot is támadott, amiért nem teljesítik a kéréseit. Azt mondta: „Spanyolország szörnyű volt. Sőt, megmondtam Scottnak (valószínűleg Scott Bessent pénzügyminiszternek), hogy állítsa le az összes ügyletet Spanyolországgal… barátságtalanok voltak, ezért megmondtam neki, hogy Spanyolországnak semmije sincs, amire szükségünk lenne, azon kívül, hogy nagyszerű embereik vannak. De nincs nagyszerű vezetésük.”
Trump azt is felvetette, hogy akár teljesen leállíthatja a Spanyolországgal kapcsolatos üzletet. Szerinte erre jogi felhatalmazása is van, és a lépés az „állam- és gazdaságbiztonságot” védené.
Sánchez: „Nem leszünk bűnrészesek”
Sánchez a La Moncloából válaszolt, és kitartott a csapások elítélése mellett: „Nem leszünk bűnrészesek valamiben, ami rossz a világnak, és ami a mi értékeinkkel és érdekeinkkel is ellentétes, csak azért, mert félünk valaki megtorlásától.”
A miniszterelnök azt is mondta, szerinte elfogadhatatlan, hogy egyes vezetők „a háború ködével” próbálják elfedni a kudarcaikat. Úgy fogalmazott, nem az a kérdés, hogy bárki „az ajatollahok oldalán” áll-e, mert senki sem az. A tét szerinte az, hogy a béke és a nemzetközi jog mellett állnak-e ki. A kormány álláspontját így foglalta össze: „Nem a háborúra.”
Trump közben Spanyolországot a védelmi kiadások miatt is bírálta, mert Madrid nem akar a GDP 5 százalékáig elmenni, amit néhány európai ország már vállalt.
A német kancellár, Friedrich Merz, aki nemrég találkozott Trumppal, arra emlékeztetett, hogy Spanyolország az Európai Unió tagja, ezért bármilyen kereskedelmi lépésnek összhangban kell lennie az EU-s megállapodásokkal.
A rendelkezésre álló adatok szerint Spanyolország 2025-ben nagyjából 26 milliárd dollár értékben exportált árut az Egyesült Államokba, többek között gyógyszereket és olívaolajat, miközben körülbelül 21 milliárd dollárnyi terméket importált. A BBC szerint a spanyol és európai illetékesek azt hangsúlyozták, hogy a kereskedelmi kapcsolatok bármilyen felülvizsgálatának tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, az EU-s szabályokat, és a magáncégek önállóságát is.
