Újra középpontba került Magyarországon a vagyonadó kérdése, miután Magyar Péter és a Tisza Párt egy olyan új adó bevezetését vetette fel, amely a leggazdagabb magyarokat érintené – írja a HelloMagyar.
A terv szerint az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek évente külön adót kellene fizetniük felhalmozott vagyonuk után. A vita azonban nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is komoly hullámokat vetett.
A szakértők szerint ugyanis a végső szabályozástól függően az államkasszába befolyó összeg drámaian eltérhet: a becslések 125 és akár 600 milliárd forint között mozognak.
A leggazdagabbak vagyonából jelentős bevétel jöhetne
A GKI Gazdaságkutató a frissen megjelent 100 leggazdagabb magyar listája, valamint a Magyar Nemzeti Bank vagyonstatisztikái alapján elemezte a lehetséges bevételeket.
A 2026-os adatok szerint Magyarország 100 leggazdagabb emberének összvagyona elérte a 12 579 milliárd forintot. Ez egyetlen év alatt 1559 milliárd forintos növekedést jelent, ami mintegy 14 százalékos emelkedés.
Ha erre a vagyonra egységesen 1 százalékos adót vetnének ki, az nagyjából 125 milliárd forintos pluszbevételt jelentene a költségvetésnek.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa.
Akár 600 milliárdig is emelkedhet a bevétel
A GKI szerint a végső összeg attól függ, mennyire szélesen határozzák meg az adóalapot.
Ha az ingatlanok mellett céges részesedések, befektetések, értékpapírok és egyéb jelentősebb vagyonelemek is bekerülnek a rendszerbe, akkor a bevétel a 300–600 milliárd forintos sávot is elérheti.
Ez már olyan nagyságrend, amely érdemben befolyásolhatná a költségvetési mozgásteret.
A céges vagyon értékelése lehet a legnagyobb probléma
A tervezett rendszer egyik legnagyobb kérdése továbbra is az, hogyan határoznák meg pontosan a vagyon értékét. Egy bankszámla vagy lakóingatlan viszonylag könnyen beárazható, de a nem tőzsdén jegyzett vállalatok esetében jóval bonyolultabb a helyzet.
Egy cég értéke jelentősen eltérhet attól függően, hogy könyv szerinti értéken, nyereségtermelő képesség alapján vagy piaci összehasonlítással becsülik meg.
Ez az egyik legérzékenyebb pontja lehet az egész rendszernek.
Magyar Péter a svájci modellt említi példaként
Magyar Péter korábban többször is a svájci vagyonadó-rendszert hozta fel mintaként.
Svájcban ugyanis évtizedek óta működik hasonló rendszer, ahol részletes módszertan alapján határozzák meg a különböző vagyonelemek értékét.
A nemzetközi tapasztalatok azonban vegyesek. Több európai ország éppen az értékelési nehézségek és a végrehajtási problémák miatt szüntette meg a vagyonadót.
A gazdasági elit már reagált
A javaslat erős visszhangot váltott ki az üzleti életben is. Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy nem látja még világosan a konstrukció pontos szerkezetét.
Azt ugyanakkor problémásnak tartja, ha már egyszer leadózott vagyonokra újabb adóteher kerül.
Hasonló kritikát fogalmazott meg Zsiday Viktor befektetési szakember is.
Szerinte az új rendszer versenyhátrányba hozhatná a magyar tulajdonú vállalatokat, különösen akkor, ha a külföldi cégek nem ugyanazon logika mentén viselnék a terheket.
2027-ben indulhat a rendszer
Az eddigi elképzelések alapján a vagyonadó egységes, évi 1 százalékos kulccsal működne. A jelenlegi menetrend szerint a jogszabály elfogadása 2026 őszén történhetne meg, míg a tényleges bevezetés 2027-ben indulhatna.
A végső rendszer hatását azonban alapvetően az dönti el, milyen szélesen húzzák meg az adóalap határait, és milyen szabályok szerint értékelik a különböző vagyonelemeket.
