78 éves korában meghalt Fenyő Miklós, a magyar könnyűzene és a hazai rock and roll egyik legismertebb alakja. A hírt a zenész hivatalos Facebook-oldalán közölték.
A bejegyzés szerint Fenyő Miklós a hajnali órákban hunyt el. A család azt kérte, hogy a nyilvánosság és a közösségi médiában megszólalók tartsák tiszteletben a gyászukat. A közlemény kiemelte, hogy zenéi, dalszövegei, színpadi munkái, könyvei és az a szemlélet, amit képviselt, sokak számára megmarad.
Fenyő Miklós halálával egy korszak zárult le. Olyan előadó távozott, aki hosszú évtizedeken át adott lendületet és formát a magyar rock and rollnak, és aki a színpadon mindig a játékosságot, az energiát, a felszabadultságot hozta.
„Belül ugyanaz a kamasz maradtam”
Az Indexen a 75. születésnapja környékén készült beszélgetésben arról is beszélt, hogy sok mindent megélt, az élmények pedig ma is vele vannak. Úgy fogalmazott, belül még mindig ugyanaz a kamasz, a régi kis vagány.
Nem nagyon foglalkoztatták az évek. A kíváncsiságát és az alkotókedvét megőrizte, és nem zárkózott be. Azt mondta, tudja, hogy az életutat és a sikereket meg kell becsülni, de számára a szeretet volt a legfontosabb. Akár a magánéletben, akár a közönségtől kapta.
A pályájáról egyszerű elvet mondott, ami végig elkísérte: addig van jelen a nyilvánosságban, amíg erre igény van. Ez az igény nem tűnt el, most mégis el kell fogadni, hogy ezentúl már csak a dalaiban találkozhatunk vele.
A szavai mögött mindig ott volt az ember
Fenyő Miklós sokszor beszélt arról, hogy önmagáért szeretne szerethető lenni, úgy, ahogy van. Hitvallásnak tekintette, hogy őszinte vallomásokat tegyen, és ezt a hozzáállást beírta a szövegeibe is.
Fontos volt számára a becsület, az adott szó és a kézfogás. Úgy emlékezett, hogy amit megbeszélt, azt igyekezett pontosan betartani. Azt is elmondta, fiatalabban könnyen megsértődött, ha úgy érezte, valami ellene irányul. Később már óvatosabban ítélt, és elfogadta, hogy a másik véleménye is lehet értékes.
Gyerekkor, Amerika, majd vissza Magyarországra
Fenyő Miklós 1947. március 12-én született Budapesten. Iskoláit a Pannónia utcában kezdte, majd 1956-ban, kilencévesen a családja elhagyta Magyarországot. New Yorkban tanult, többek között a Jackson Heights Primary Schoolban és a First Manhattan Grammar Schoolban.
Középiskolába már itthon járt. Tanult a Landler Jenő Villamosipari Technikumban, ahol a későbbi LGT-alapító Barta Tamás osztálytársa volt, később a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett le. Már húszéves elmúlt, amikor sikeres érettségi vizsgát tett.
A Hungária megszületése és a rock and roll aranykora
Zenei pályája korán indult. Tizenöt évesen már a Sztár zenekarban játszott, tizenhét évesen megalapította a The Devilst, majd az abból formálódó Syconort.
1967-ben életre hívta a Hungáriát, ami később meghatározó lett a magyar rock and roll történetében. A zenekar 1968-ban országos figyelmet kapott, amikor megnyerte a Ki Mit Tud döntőjét, és a dalok gyorsan ismertté váltak. A sikereket turnék, lemezek, sokak számára emlékezetes színpadi stílus követte, és erős volt a korszakban a Beatles-hatás is.
A Hungária után, új utak, új hangzások
A Hungária története nem volt egyenes vonal. Többször átalakult, voltak törések, mégis Fenyő Miklós maradt a központi figura. Az 1983-as feloszlást nagy csalódásként élte meg. Később úgy beszélt róla, hogy nem számított erre, és utólag már azt is látta, hogy ő is hibázott, csak akkor ezt még nem ismerte fel.
A zenekar megszűnése után MIKI néven adott ki szólóalbumot, kipróbált új irányokat is (például a korszakban népszerű break hangzás felé nyitott), és megalapította a Modern Hungária formációt. A zenéhez mindig visszatért, mert az élete szinte teljesen köré szerveződött.
Sokan azért is tartják meghatározónak, mert nemcsak előadóként és zeneszerzőként volt jelen, hanem a magyar rock and roll szóhasználatát, hangulatát, vagány, pimasz megszólalását is formálta. Közben azt is érezte, hogy a szlengek jelentését nem mindig érti mindenki ugyanúgy.
Dalok, színpad, írás
Fenyő Miklós írt zenés darabokat is, bár saját elmondása szerint ezeket inkább magának készítette. Úgy gondolta, megírni valamit sokszor nagyobb élmény, mint bemutatni.
A 75. születésnapja körül beszélt egy készülő regényről is. Életregényként jellemezte, és akkor még úgy látta, nem biztos, hogy a végére ér. Végül elkészült, Mélyvíz, csak megúszóknak címmel 2025-ben jelent meg.
A róla szóló beszélgetésekből mindig az látszott, hogy a múltat nem múzeumi tárgynak tekintette. Inkább muníció volt neki, amiből új dalok, új mondatok, új ötletek születtek.
Fenyő Miklós öröksége ott van a magyar rock and rollban, a Hungária dalaiban, a szólómunkáiban, és abban a lendületben, amit több generációnak adott át.
