Egy friss DNS-vizsgálat szerint Adolf Hitler nagy valószínűséggel egy ritka genetikai rendellenességben szenvedett, amely mikropénisszel járhatott.
A Channel 4 hamarosan megjelenő dokumentumfilmje, a Hitler’s DNA: Blueprint of a Dictator kutatói érdekes eredményre jutottak: vizsgálataik alapján a náci vezetőnél valószínűsíthető egy genetikai betegség jelenléte.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a náci Németország a vereség felé halad, és közeledik a második világháború vége, az antiszemita diktátor 1945. április 30-án öngyilkosságot követett el egy berlini bunkerben, fejbe lőtte magát.
Hitler holttestét a beszámolók szerint benzinnel lelocsolták és elégették, így azonosításra főként a megmaradt fogazata szolgált. A kutatók azonban DNS-t tudtak elemezni abból a vérrel szennyezett kanapéból, amelyen meghalt; ezt egy amerikai katona őrizte meg a helyszínről, és később kutatási anyagként használták fel.

A minták arra utalnak, hogy az 56 éves Hitler Kallmann-szindrómában szenvedhetett. Ez egy genetikai rendellenesség, amely gátolja a pubertás beindulását, csökkenti a tesztoszteronszintet, és sok esetben mikropénisszel jár.
Ez a betegség magyarázatot adhat arra is, miért nem születtek saját gyermekei.
Mi az a Kallmann-szindróma?
A Cleveland Clinic leírása szerint a Kallmann-szindróma olyan hormonok termelését érinti, amelyek a szexuális érésért felelősek, és néha a szaglást is befolyásolják. A betegség akkor alakul ki, amikor bizonyos gének módosulnak a magzati fejlődés során. Gyakran öröklött, de előfordulhat családi előzmény nélkül is.
Gyerekkorban és felnőttkorban egyaránt felismerhető. Nők esetében a tünetek közé tartozhat a mellfejlődés hiánya és a menstruáció elmaradása, férfiaknál a kisméretű pénisz és here.
A csökkent nemi vágy és a meddőség szintén jellemző, ami szintén alátámaszthatja, miért nem lett Hitlernek saját utódja.
A kutatás vezető genetikus szakértője, Professor Turi King így fogalmazott: „Ha Hitler saját genetikai eredményeit látta volna, szinte biztos, hogy ő maga is a gázkamrába küldte volna magát.”

Hitler uralma alatt a nácik a második világháború idején gázkamrákat használtak a népirtás során, milliók meggyilkolására, főként zsidó emberekre irányulóan, a holokauszt részeként.
Találgatások Hitler sze.xualitásáról
Dr. Alex Kay, a potsdami egyetem történésze a dokumentumfilmben arról beszél, hogy eddig senkinek sem sikerült igazán megmagyaráznia, miért érezte Hitler ennyire kellemetlenül magát nők társaságában egész életében, és miért nem alakított ki velük intim kapcsolatot.
Szerinte, ha elfogadjuk, hogy Kallmann-szindrómája volt, ez választ adhat sok régóta feltett kérdésre. Hitler életmódja erősen eltért a korabeli elvárásoktól: nem alapított családot, nem vállalt gyermeket, és gyakorlatilag nem élt házasságban.
Hitler ugyan feleségül vette 14 éve mellette lévő partnerét, Eva Braunt, de az esküvőre csak néhány órával közös öngyilkosságuk előtt került sor.
A kutatók szerint a külvilág felé mutatott „erős férfi” imidzs akár tudatosan felépített álarc is lehetett, amely elfedte a háttérben zajló testi és lelki problémákat.
Drogfogyasztás és pszichés állapot
Dr. Kay szerint Hitler magáról kialakított képe, mint önfeláldozó, keménykezű vezető, aki csak a hazáját szolgálja, jól illett ahhoz, hogy a betegsége miatt sok mindent titkolnia kellett.

Nem ez volt az egyetlen dolog, amelyet a diktátor elrejtett. Bár a nyilvánosság előtt az egészséges életmódot és a vegetáriánus étrendet hirdette, kutatások szerint rendszeresen használt tiltott szereket is, például kokaint és metamfetamint, továbbá morfiumot és oxikodont.
Dan Chambers, a Blink Films kreatív igazgatója így foglalta össze a helyzetet: „Nyolcvan éve találgatjuk, milyen orvosi és pszichiátriai problémái lehettek Hitlernek. Most, hogy először vizsgáljuk a DNS-ét, egy egész sor új információhoz jutunk, amelyek közül néhányra számítottunk, mások viszont igazán meglepőek.”
A DNS-elemzés arra is utal, hogy Hitlernél többféle neurodivergens állapot is fennállhatott.
Hitler’s DNA: Blueprint for a Dictator címmel a dokumentumfilm a Channel 4 műsorán lesz látható.

