A szív az emberi szervezet legfontosabb motorja, amely percenként akár 60-100-szor is megdobban nyugalmi állapotban.
Ezt a ritmust nevezzük szinuszritmusnak, amely – ha egészséges – egyenletes, szabályos és alig érzékelhető. Ha viszont ettől eltér, szívritmuszavarról (aritmiáról) beszélünk, amely sok esetben ártalmatlan, de bizonyos típusai komoly, életveszélyes állapothoz is vezethetnek.
Az Országos Mentőszolgálat a minap egy figyelemfelkeltő bejegyzésben hívta fel a lakosság figyelmét arra, hogy a szívritmuszavar nem csupán idős embereket érinthet, és a tünetek skálája a banális panaszoktól a keringésmegállásig terjedhet.
Mi okozhat szívritmuszavart?
A mentők tájékoztatása szerint a szívritmuszavar kialakulása mögött állhat:
-a szív megbetegedése, például koszorúér-betegség, szívizomgyulladás vagy szívelégtelenség,
-külső tényezők, mint a stressz, alváshiány, koffein vagy alkoholfogyasztás,
-elektrolit-zavarok, például a kálium vagy magnézium szintjének hirtelen csökkenése,
-hormonális változások, például pajzsmirigy-túlműködés,
-gyógyszerek mellékhatása, például bizonyos antibiotikumok, vérnyomáscsökkentők vagy pszichiátriai készítmények esetében.
A szív reakcióként is megzavarodhat, ha a szervezet vagy környezet hirtelen, extrém változáson megy keresztül – például lázas állapot, nagyfokú kiszáradás, súlyos vérszegénység vagy oxigénhiányos állapot is előidézheti.
A szívritmuszavar leggyakoribb tünetei
A panaszok súlyossága nagyban függ a ritmuszavar típusától, az érintett szívterülettől, valamint az egyén általános egészségi állapotától. Van, akinél észrevétlenül zajlik, míg másokat szinte azonnal ledönt a lábáról.
Az Országos Mentőszolgálat szerint az alábbi tünetek utalhatnak a háttérben meghúzódó szívritmuszavarra:
-szabálytalan vagy szapora szívverés
-erős, szúró szívdobogásérzés
-hirtelen fellépő gyengeség, fáradékonyság
-szédülés, bizonytalanságérzés
-légszomj, nehézlégzés
-mellkasi fájdalom vagy szorító, kellemetlen érzés
-sápadtság, hideg verejtékezés
-ájulás, eszméletvesztés
A fenti tünetek közül már egy is elég lehet ahhoz, hogy orvoshoz forduljunk, különösen, ha hirtelen, előzmény nélkül jelentkezik. A mellkasi fájdalom és ájulás például azonnali mentőt igényel, mivel akár szívroham vagy súlyos aritmia jele is lehet.
A szívritmuszavar nem mindig állandó
Sokan azért nem veszik komolyan a panaszokat, mert azok időszakosan, epizodikusan jelentkeznek. Ezek a paroxizmális (rohamszerű) aritmiák például pár perctől több óráig is tarthatnak, majd nyomtalanul elmúlnak – ám a szív terhelése minden esetben fennáll, és a kiváltó ok kezelés nélkül idővel súlyosbodhat.
Ezért is fontos, hogy bármilyen szokatlan szívpanasz esetén keressük fel a háziorvosunkat vagy kardiológust, aki EKG, Holter-monitorozás vagy szívultrahang segítségével képes felállítani a diagnózist.
Hogyan kezelhető?
A kezelés függ a ritmuszavar típusától. Egyes formák csak megfigyelést és életmódváltást igényelnek, más esetekben viszont gyógyszeres kezelés, elektrokardioversio (szívritmus visszaállítása), vagy akár beültethető eszköz (például pacemaker vagy defibrillátor) válhat szükségessé.
Fontos tudni, hogy a legtöbb szívritmuszavar:
-jól kontrollálható, ha időben felismerik,
-megelőzhető egészséges életmóddal, mozgással, stresszkezeléssel,
-nem jelent automatikusan életveszélyt, de elhanyagolva súlyos következményekhez vezethet.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A legfontosabb a tudatosság és a megelőzés. A magyar lakosság körében a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, ezért minden lépés, amit szívünk egészségéért teszünk, szó szerint életmentő lehet.
Néhány alapvető tanács:
-Kerüljük a túlzott koffein- és alkoholfogyasztást
-Ne dohányozzunk
-Figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre
-Mozogjunk rendszeresen, de ne túlterhelve
-Aludjunk eleget
-Végezzünk rendszeres orvosi kontrollt, különösen, ha magas vérnyomásunk, cukorbetegségünk vagy más szívbetegségünk van
Figyeljünk egymásra is!
Gyakran előfordul, hogy a beteg önmagának nem ismeri fel a tüneteket, vagy épp bagatellizálja azokat. Ilyenkor a családtagok, barátok szerepe döntő lehet – ha azt látjuk, hogy valaki gyakran panaszkodik szívdobogásra, gyengeségre, szédülésre, biztassuk arra, hogy forduljon orvoshoz.
A szívritmuszavar nem válogat, és sok esetben csendesen kezdődik. A korai felismerés, a rendszeres kontroll és az előírások betartása azonban lehetővé teszi, hogy a betegek teljes életet élhessenek, akár gyógyszeres kezeléssel, akár életmódbeli változtatásokkal.
Ahogy az Országos Mentőszolgálat is figyelmeztet:
„Fokozottan figyeljünk szívünk egészségére, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok hazánkban.”
