Kiderült, miért mondott le Gulyás Gergely: nagyobb lehet a baj a Fideszben, mint elsőre látszik
A hivatalos indok a jogállami tiltakozás
Gulyás Gergely lemondott a Fidesz-frakció vezetéséről, mert nem kíván „asszisztálni a demokratikus jogállam végéhez”. Szerinte a 17. Alaptörvény-módosítás „leváltja a köztársasági elnököt, lefejezi az Alkotmánybíróságot és kiiktatja a parlamenti ellenzék többségét a politikai versenyből”. Azt is állítja, hogy a módosítás személyesen őt is kizárhatja a következő választásból.
A döntés mögött személyes ok is állhat
A tervezett 12 éves, visszamenőleges mandátumkorlátozás Gulyás politikai jövőjét is veszélyeztetheti. Így a lemondása nemcsak elvi tiltakozás, hanem annak felismerése is lehet, hogy már nem vezetheti hitelesen a frakciót a következő választásig. Amikor valaki akkor beszél jogállami veszélyről, amikor a szabály már őt is érinti, az óhatatlanul kérdéseket vet fel.
A Fidesz veresége után Gulyás meggyengült
Gulyás nem tudott új lendületet adni az ellenzékbe került Fidesznek. A korábbi nyugodt, jogászkodó stílusa működött a kormányinfókon, de ellenzékben már kevésnek bizonyult. Nem tudta összefogni a kommunikációt, mozgósítani a tábort, vagy erős politikai irányt mutatni. Inkább a korábbi rendszer adminisztrátorának tűnt, mint egy támadó ellenzéki vezetőnek.
A lemondás a Fidesz belső válságát jelzi
Sulyok Tamás várható távozása, a Fidesz parlamenti bojkottja és Gulyás lemondása együtt már nem erődemonstráció, hanem válságjelzés. A párt most keményebb, támadóbb frakcióvezetőt kereshet, aki jobban illeszkedik Orbán Viktor új ellenzéki stratégiájába. Gulyás jogállami tiltakozással távozik, de a választók aligha felejtik el, hogy 16 éven át a rendszer egyik legismertebb arca volt.
