A kanadai Saskatchewanból származó 10 éves Jeremiah Carter új időtöltési lehetőséget talált a hosszú télben.
Bár általában szívesen sportol a barátaival, azon kapta magát, hogy alternatív módokat keres a szórakozásra. Egy nap különösen kreatív lett. Látta, hogy valaki Új-Zélandról egy „botkönyvtárról” írt az interneten, ahová a helyi kutyák járhatnak botokat „kölcsönözni”, ahogy az emberek kölcsönöznek könyveket egy igazi könyvtárban, és úgy döntött, hogy ő is így tesz. Az ötlet több ezer embert megmozgatott az interneten – írja a CNN.
„Szeret sportolni, sportőrült, és szeret a barátaival lógni” – magyarázta az apa a hírportálnak adott interjúban. „És ez mostanában nem nagyon történt meg.” A rengeteg szabadidő fényében a Carter család minden este valami új elfoglaltságot választott, és a végén általában valamit alkottak.
Amikor Carter rábukkant egy posztra a bot könyvtárról, úgy döntött, hogy kipróbálja a fiával. Megosztotta: „Rengeteget kellett méricskélnünk és számolgatnunk, hogy méretre vágjuk a fát a ládához és összerakjuk az egészet. Ráadásul Jeremiah használhatta az elektromos szerszámokat, ami mindig jó szórakozást jelent”.
A projekt különösen közel állt a szívükhöz, mivel Carteréknek maguknak is van kutyájuk. Kedvenc kutyájuk, Nala egy Goldendoodle, 2 éves. Carter szerint „energikus, amikor minden nap elviszik a kutyaparkba”. Ez még inkább ösztönözte őket a projekt elindítására. Miután az apa-fia duó befejezte a pálcika könyvtár építését, elindultak a helyi kutyaparkba, hogy más kutyák is élvezhessék alkotásukat.
Az apa így nyilatkozott: „Fogtuk, és a kerítéshez kötöttük, hogy ne tűnjön el, összegyűjtöttük azokat a botokat, amelyekről úgy gondoltuk, hogy a kutyák élveznék, és megtöltöttük, majd vártuk, hogy mi történik”.
Meglepetésükre a botkönyvtárat valóban a környékbeli kutyák használták. Amikor egy nap meglátogatták a kutyaparkot, a könyvtárban elfogytak a botok. „Amikor elmentünk a kutyaparkba, vagy nem voltak ott botok, vagy rengeteg bot hevert ott” – mondta Carter. „Úgy tűnt, hogy ez boldoggá teszi az embereket, és ez örömet és egy kis célt adott neki. Úgy tűnik, jót tesz a közösségnek, összeköt bennünket.”
Jeremiah valóban sok örömet szerzett azzal, hogy látta az embereket interakcióba lépni a botkönyvtárral, de annak pozitív hatásai sokkal messzebbre is elérnek. Egy olyan időszakban, amikor az emberek minden eddiginél jobban elszakadnak egymástól, Carterék projektje összehozta a környéket.
