Sokakat megrázott a hír, hogy egy fiatal színésznő 30 éves kora előtt végstádiumú veseelégtelenséggel került kórházba. Szakértők szerint a vesebetegség egyre gyakrabban érinti a fiatalokat is.
Hasonló eset történt Vietnámban, Hanoiban is. Egy 1994-ben született férfi ácsként dolgozott, és korábban egészségesnek érezte magát. Egy ideje azonban tartós fáradtságot tapasztalt, ezért kivizsgálásra ment. Az eredmények végstádiumú veseelégtelenséget mutattak. Az orvosok gyógyszert adtak neki, hogy lassítsák az állapot romlását, de nagy az esélye annak, hogy később rendszeres dialízisre lesz szüksége.
Egy másik történet egy 20 év körüli, másodéves egyetemistáról szól. Korábban nem volt ismert betegsége, majd hirtelen elájult, és a sürgősségin derült ki, hogy a veséi már a végstádiumban vannak. A fiatal elmondása szerint gyakran fennmaradt éjszakába nyúlóan, sok gyorsételt evett, és alig mozgott.
Két szokás, ami növelheti a veseelégtelenség kockázatát fiatal korban
Régen a veseelégtelenség inkább idősebb korban volt jellemző. Ma több tényező is hozzájárul ahhoz, hogy egyre fiatalabbaknál jelenjen meg. Orvosok tapasztalata alapján két gyakori kockázati tényező emelkedik ki:
-Egyoldalú étrend: A túl sok fehérje rendszeres fogyasztása megemelheti a húgysavszintet. Ez köszvényhez vezethet, vesekövek kialakulását segítheti, és idővel károsíthatja a húgyutakat, valamint a veséket.
-Mozgáshiány: A rendezetlen életmód és a kevés mozgás könnyen súlygyarapodást okoz. Ezzel együtt anyagcserezavarok alakulhatnak ki, amelyek hosszabb távon terhelik a vesét.
Ne csak akkor menj orvoshoz, amikor már tünetek vannak
Az orvosok szerint sok fiatal csak akkor kér segítséget, amikor a panaszok már erősek, és a veseműködés jelentősen romlott. Ilyenkor gyakran már dialízisre is szükség lehet. A korai felismerés nehéz, mert a vesebetegség sokszor csendben halad előre, és eleinte nem ad egyértelmű jeleket.
Amikor mégis megjelennek a tünetek, az állapot sokszor már előrehaladott. Ráadásul több figyelmeztető jel könnyen összetéveszthető más problémákkal. Ilyen lehet a puffadás és az étvágytalanság (ami emésztési gondnak tűnhet), vagy a szédülés és a bizonytalanságérzés (amit sokan vérszegénységnek gondolnak).
A legbiztosabb út a korai észleléshez a rendszeres szűrés. Egy általános állapotfelmérés 6 havonta sokat segíthet, még akkor is, ha valaki jól érzi magát.
A megelőzésben a mindennapi szokások számítanak a legtöbbet: kiegyensúlyozott étkezés, testsúlykontroll, és több mozgás a hétköznapokban.
