Emberek Érdekesség

A világ legnagyobb növényét fedezték fel Ausztráliában. A növény 112 mérföld hosszúságú és legalább 4500 éves.

A világ legnagyobb növényét a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Flinders Egyetem kutatói fedezték fel a Nyugat-Ausztráliai partoknál lévő sekély vizekben.

A burjánzó tengeri fű, a Posidonia australis nevű tengeri virágos növény a jelentések szerint több mint 180 kilométeres (112 mérföldes) hosszúságban terül el, és legalább 4500 éves. A CNN-nek nyilatkozva Elizabeth Sinclair – a Nyugat-Ausztráliai Egyetem Biológiai Tudományok és Óceánok Intézetének vezető kutatója – elárulta, hogy a növényt a Shark Bay sekély, napsütötte vizében fedezték fel, amely a világörökség részeként védett vadonban található.

A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányban a kutatócsoport kifejtette, hogy a növény azért ilyen nagy – körülbelül akkora, mint a San Diego és Los Angeles közötti távolság -, mert klónozza magát, genetikailag azonos hajtásokat hozva létre.

Bár a szaporodásnak ez a módja ritka az állatvilágban, a jelentések szerint bizonyos környezeti feltételek mellett, és gyakrabban fordul elő egyes növények, gombák és baktériumok között. „Gyakran kérdezik tőlünk, hogy hány különböző növény nő egy tengeri fű rétjén. Itt genetikai eszközöket használtunk a válaszadáshoz” – mondta Sinclair, a tanulmány szerzője.

„A válasz határozottan meglepett minket – csak EGY! Ez az egyetlen növény terjeszkedett 180 km-en át a Cápa-öbölben, így ez a legnagyobb ismert növény a Földön” – tette hozzá.

A BBC szerint a csapat véletlenül bukkant a felfedezésre. Eredetileg azt tűzték ki célul, hogy megértsék a burjánzó tengeri fű – amelyet szalaggyomnak is neveznek – genetikai sokféleségét, amely Ausztrália partvidékének egyes részein gyakran megtalálható.

Sinclair és kollégái az öböl 10 pontjáról vettek mintákat, és 18 000 genetikai markert vizsgáltak meg, hogy minden egyes mintából „ujjlenyomatot” készítsenek. Megmérték a környezeti feltételeket is, például a mélységet, a vízhőmérsékletet és a sótartalmat.

„Egy ideje már tanulmányozzuk a hűvös vizű tengeri füveket Dél-Ausztráliában, hogy megértsük, mekkora a genetikai sokféleség bennük, és mennyire kapcsolódnak össze a rétek” – mondta Sinclair. Bár az volt a céljuk, hogy kiderítsék, hány növény alkotja a rétet, a tengeri fűminták DNS-szekvenálása során kiderült, hogy egyetlen növényről van szó. „A növény képes volt vegetatív növekedés révén tovább növekedni – a rizómáit (gyökérnyelei) kifelé kiterjesztve -, ahogyan a bivalyfű tenné a hátsó kertben, kifelé nyújtva a futószárakat. Az egyetlen különbség az, hogy a tengeri fű rizómái a homokos tengerfenék alatt vannak, így nem láthatjuk őket, csak a hajtásokat a vízoszlopon belül” – magyarázta.

Sinclair szerint a növény a szívóssága miatt is figyelemre méltó, mivel úgy tűnik, hogy az öböl különböző pontjain, rendkívül változó körülmények között nőtt. „Úgy tűnik, hogy nagyon rugalmas, a hőmérséklet és a sótartalom széles skáláját, valamint a szélsőségesen magas fényviszonyokat is megtapasztalta, amelyek együttesen a legtöbb növény számára általában nagyon megterhelőek lennének” – mondta. Sinclair a sajtóközleményben kifejtette, hogy ezt a tengeri fűnövényt (a hatalmas méretén kívül) az teszi egyedivé a többi nagy tengeri fűklóntól, hogy kétszer annyi kromoszómája van, mint óceáni rokonainak, vagyis poliploid.

„A teljes genom duplikációja poliploidia révén – a kromoszómák számának megduplázódása – akkor következik be, amikor diploid „szülő” növények hibridizálódnak. Az új csemete mindkét szülő genomjának 100 százalékát tartalmazza, ahelyett, hogy a szokásos 50 százalékon osztozna” – mondta. „A poliploid növények gyakran szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező helyeken élnek, gyakran sterilek, de képesek tovább növekedni, ha nem zavarják őket, és ez az óriás tengeri fű éppen ezt tette.”

via