Az első szezonális előrejelzések szerint a 2026/2027-es tél Európa nagy részén az átlagosnál melegebb lehet. A háttérben egy erősödő El Niño-jelenség is állhat, amely az amerikai szakértők szerint akár rekordközeli intenzitást is elérhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egész télen elmaradnak majd a fagyok és a havazások.
A melegebb időre vonatkozó jelzés különösen Európa déli részén erős, de Közép-Európa esetében is az enyhébb tél felé mutatnak a jelenlegi számítások.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy három hónapon keresztül tavaszias időre kell számítani.
Erős El Niño-hatás alakulhat ki
A következő hónapok időjárásának egyik fontos tényezője az El Niño, amely akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán egyenlítői térségének középső és keleti részén szokatlanul felmelegszik a tengerfelszín.
Ez a felmelegedés megváltoztathatja a légköri áramlásokat és a csapadék eloszlását, hatásai pedig a világ távoli részein is érezhetők lehetnek.
Az amerikai NOAA-hoz tartozó Climate Prediction Center szeptemberi jelentése szerint az El Niño tovább erősödhet. A szakértők több mint 90 százalékos esélyt adtak egy nagyon erős őszi-téli epizód kialakulására, és azzal is számoltak, hogy az év végéig tovább fokozódhat.
Még érdekesebb, hogy az amerikai előrejelzés szerint 75 százalékos esélyt láttak arra, hogy az El Niño október és december között meghaladja az 1950 óta megfigyelt korábbi epizódok intenzitását.
Augusztusban a Niño 3,4 régióban már körülbelül 1,8 Celsius-fokos hőmérsékleti eltérést mértek. Fontos azonban, hogy ezek az adatok a Csendes-óceán állapotára vonatkoznak, és önmagukban nem jelentik azt, hogy Európában pontosan milyen időjárás lesz.
Enyhébb lehet a tél, de a havazás sem marad ki
Az európai szezonális előrejelzések – köztük az ECMWF és a Copernicus rendszereinek modelljei – szintén az átlagosnál melegebb tél lehetőségét mutatják Európa nagy részén.
Egyes térségekben ugyanakkor az átlagosnál több csapadék is érkezhet.
Ez különösen érdekes kombináció lehet: ha az enyhébb idő mellett megfelelően alakulnak a légköri viszonyok, akkor az eső mellett időnként jelentős havazások is előfordulhatnak.
A szezonális előrejelzés azonban nem alkalmas arra, hogy megmondja, pontosan melyik napon érkezik havazás, mikor lesz komoly fagy, vagy mennyi hó hullik majd egy adott térségben.
Az Atlanti-óceán is beleszólhat
A tél alakulásában az Atlanti-óceán északi része felett zajló légköri folyamatok is fontosak lehetnek.
Ha erősebb nyugati áramlás alakul ki, az enyhébb és nedvesebb óceáni levegőt szállíthat Közép-Európa felé. Ha azonban ez az áramlás gyengül, és úgynevezett blokkoló helyzetek alakulnak ki, nagyobb eséllyel érkezhet hideg levegő északról vagy keletről.
Ezért önmagában az El Niño sem képes meghatározni, milyen lesz az európai tél.
Nem jelenti azt, hogy nem lesz kemény hideg
A jelenlegi előrejelzés egyik legfontosabb üzenete éppen ez: az átlagosnál melegebb tél nem egyenlő fagymentes téllel.
Egy szezon egészének átlaghőmérséklete lehet magasabb a megszokottnál úgy is, hogy közben néhány napra vagy akár hosszabb időszakra komoly hidegbetörés érkezik. Így akár jelentős havazás és erős fagy is előfordulhat egy olyan télen, amely összességében mégis melegebbnek bizonyul az átlagnál.
A meteorológiai modellek ráadásul ilyen hosszú időtávon még bizonytalanok. Az ECMWF szakértői is hangsúlyozzák, hogy a szezonális modelleknek vannak korlátaik, ezért az előttünk álló hónapok során az előrejelzések még változhatnak.
A jelenlegi kép tehát inkább egy enyhébb európai tél felé mutat, de a hideg és a hó lehetőségét egyáltalán nem zárja ki. A következő hónapok friss előrejelzései már pontosabb képet adhatnak arról, hogy mikor számíthatunk valódi téli fordulatra.
