Tudjuk, hogy a kutyáknak rendkívül érzékeny az orruk. Bárki, aki próbált már mogyoróvajas rágcsálnivalót rejteni a hátizsák mélyén, a saját bőrén tapasztalhatta meg ezt. Egy új tanulmány szerint azonban a kutyák nemcsak a szaglásra használják erős orrukat, hanem arra is, hogy lássák a világot.
A The Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a látás és a szaglás összekapcsolódik a kutyák agyában található idegpályákban. Ez egy olyan tulajdonság, amely jelenleg egyetlen más fajnál sem található meg a világon. Ha további bizonyítékra van szükséged arra, hogy a kutyák különlegesek, akkor itt van.
Egy állatorvos- és biológuskutatókból álló csapat különböző kutyák MRI-vizsgálatát végezte el, és feltérképezett egy „kiterjedt hálózatot”, amely a szaglógumóból (az agy szagokkal foglalkozó része) indul ki, és a kutya agyának több agykérgével alkot kapcsolatot. Ez magában foglalta a nyakszirti lebenyt (az agy látást feldolgozó területét), de a kortikospinális traktust és a limbikus rendszert is.
Alapvetően az, ahogy egy kutyus lát, mozog, érez… mindez a szaglással van összefüggésben. Igen, ők tényleg csak imádnivaló sétáló orrok.
Ez a továbbfejlesztett hálózat megmagyarázza, hogy egy vak kutya miért lehet még mindig képes sikeresen apportírozni – mondta Dr. Philippa Johnson állatorvosi szakértő, a tanulmány egyik kutatója a Sky Newsnak.
Példaként hozta fel, hogy míg az emberek általában besétálnak egy szobába, és a környezetük értelmezése során nagymértékben a látásukra hagyatkoznak, a vak kutyák „tájékozódni tudnak a környezetükben, és nem ütköznek bele dolgokba”. Ez különösen megnyugtató lehet azok számára, akiknek gyógyíthatatlan szembetegségben szenvedő kutyájuk van – jegyezte meg Johnson.
Tekintettel arra, hogy a kutyák orrában akár 300 millió szaglóreceptor is van (szemben a mi, emberek mindössze hatmilliójával), érthető, hogy a szaglás ilyen nagy szerepet játszik a kutyák mindennapi tapasztalataiban. Egyetlen belégzéssel képesek felismerni a bombákat, felismerni egy rég elveszett barátot és hazatalálni.
A VCA Animal Hospitals szerint még az adrenalint is képesek érzékelni, amelyet akkor választunk ki, amikor megijedünk vagy szorongunk. Már ez a képességük is nagyon empatikus társakká teszi őket.
A tanulmány eredményei csak a felfedezés kezdetét jelentik. Johnson és csapata azt tervezi, hogy más olyan állatokat is tanulmányoz, amelyek nagymértékben támaszkodnak a szaglásukra. Ebben a kutatási sorban szerepelnek a lovak, amelyek feje „túlnyomórészt orrszerv”, és a macskák, amelyeknek „szintén a legelképesztőbb szaglórendszerük van, és valószínűleg több kapcsolatuk van, mint a kutyának”, Johnson szerint.
Addig is, mindannyian sütkérezhetünk egy újabb okban, amiért szerethetjük a kutyákat. Hirtelen értelmet nyer az egész nonstop szaglászás.
