A 60, 70 vagy 80 éves kor nem a történet vége. Inkább egy új szakasz, ahol pár döntés sokat számít. Ilyenkor az egyik legfontosabb kérdés az együttélés. Kivel a legjobb élni időskorban?
Sokáig természetesnek vettük, hogy idős korban a gyerekekhez kell költözni. Ma már látszik, hogy ez nem mindig jó irány. Ha valaki kapkodva, átgondolás nélkül lép, az könnyen rányomja a bélyegét a lelki állapotra, a méltóságra és az önállóságra. A jó öregedés nem a kiszolgáltatottságról szól, hanem arról, hogy valaki tudatosan alakítja a mindennapjait.
Önállóság: az egészséges időskor alapja
Amíg a test bírja, és az elme tiszta, a saját otthon sokat ad. Ez nem magányt jelent, hanem szabadságot. Az, hogy ki mikor kel fel, mit eszik, hogyan rendezi a napját, és kit fogad, nem apróság. Ezek a hétköznapi döntések tartják mozgásban a gondolkodást, és erősítik az önazonosságot.
A kutatások is azt mutatják, hogy a napi feladatok számítanak. A főzés, a pakolás, a pénzügyek intézése, a döntések meghozatala segít lassítani a szellemi leépülést. Ha mindent mások csinálnak meg, az tehermentesítésnek tűnik, közben viszont a szerep és a cél is eltűnhet.
Ha a régi lakás túl nagy, vagy nehéz fenntartani, nem muszáj a gyerekekhez költözni. Sokszor jobb megoldás egy kisebb, kényelmesebb otthon, vagy a meglévő átalakítása. A saját tér erős lelki kapaszkodó.
Miért legyen a gyerekekhez költözés a legutolsó lépés?
Az összeköltözés elsőre szeretetteljes döntésnek tűnhet. A valóságban gyakran feszültséget hoz. A gyerekek otthonának megvan a saját ritmusa, szabályai, napirendje, és ez nem mindig illik az idősebb ember igényeihez.
A saját tér elvesztésével sokszor a magánélet is csorbul. Idővel a döntési jog és a tekintély is megkopik. Egy idős ember könnyen úgy érezheti magát, mint egy állandó vendég, még akkor is, ha körülötte vannak.
Gyakori helyzet az is, hogy a nagyszülőre rábízzák a mindennapi gyerekfelügyeletet, mert „úgyis otthon van”. Ez hosszú távon kimerítő lehet, testileg és lelkileg is. A családi kapcsolatokat sokszor jobban erősítik a jó kedvű látogatások, mint a kényszerű együttélés.
A gyerekekhez költözést érdemes akkor mérlegelni, ha valaki már komoly segítségre szorul, és nincs elérhető más gondozási megoldás. Addig az önállóság feladása túl nagy ár lehet.
Együtt élni kortársakkal: egyre népszerűbb megoldás
Akinek nem jó az egyedüllét, de nem akar a gyerekekhez költözni, annak van más út is. Egyre többen választják azt, hogy hasonló korú emberekkel élnek közel egymáshoz, vagy egy közösségben. Ezt sok helyen cohousingnak, közösségi lakhatásnak is hívják.
A lényeg az, hogy mindenkinek megmarad a saját privát tere, közben ott a társaság, a figyelem, a segítség. Ez csökkenti az elszigetelődést, frissen tartja az elmét, és valódi támaszt ad. Kényszerű szerepek nélkül.
Az azonos életszakasz sokat számít. Hasonló tempó, hasonló szokások, közös emlékek, mindez megkönnyíti a mindennapokat. Nem összezártságról van szó, hanem választott közelségről.
A környezet többet számít, mint a lakók száma
Sokan azt hiszik, hogy a tele ház automatikusan jobb. A valóság inkább az, hogy a légkör és a lakás állapota számít. Egy biztonságos, jól használható, átlátható otthon segíti az önállóságot, és csökkenti a balesetek esélyét.
Meredek lépcsők, csúszós fürdőszoba, rosszul elrendezett terek, ezek jobban korlátoznak, mint az, hogy valaki néha egyedül van. A jó otthoni környezet hosszú távú befektetés az egészségbe.
Rövid tanácsok, amik a legtöbb helyzetben működnek
-Tartsd meg az önállóságodat, amíg az egészséged engedi.
-Ha segítség kell, először próbáld meg otthon megszervezni.
-Gondolkodj kisebb vagy átalakított lakásban.
-Beszélj a gyerekekkel nyíltan, bűntudat és félelem nélkül.
-Nézd meg a kortársakkal való együttélés lehetőségét is.
-Tedd biztonságossá az otthonod (fürdőszoba, világítás, kapaszkodók, küszöbök).
A segítségkérés nem az önállóság feladása. Az átgondolatlan lemondás viszont könnyen azzá válhat.
A lényeg nem az, hogy kivel „kell” együtt élni, hanem az, hogy hol lehet valaki önmaga. Méltósággal öregedni azt jelenti, hogy megmarad a szabadság, a tisztelet és a lelki egyensúly. Amíg lehet, a legjobb otthon az, ahol a saját kulcs a saját kézben marad.
