Mindig menni kell? A te problémád szakkifejezése a gyakori vizelés. A legtöbb embernél a húgyhólyag képes tárolni a vizeletet addig, amíg a WC-re nem kell kimenni, jellemzően napi négy-nyolc alkalommal. Ha naponta nyolcnál többször kell kimenned, vagy ha éjszaka felébredsz, hogy kimenj a mosdóba, az azt jelentheti, hogy túl sokat iszol és/vagy túl közel vagy a lefekvéshez, amikor folyadékot iszol. Vagy ez egészségügyi problémát is jelezhet.
A gyakori vizelés okai
A gyakori vizelés számos különböző probléma tünete lehet, a vesebetegségtől kezdve a túl sok folyadék fogyasztásáig. Ha a gyakori vizelés lázzal, sürgős vizelési ingerrel és hasi fájdalommal vagy kellemetlen érzéssel jár együtt, akkor húgyúti fertőzéssel állhat összefüggésben. A gyakori vizelés egyéb lehetséges okai közé tartoznak:
Cukorbetegség. A gyakori vizeletürítés szokatlanul nagy mennyiségű vizelettel gyakran mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség korai tünete, mivel a szervezet a vizelettel próbál megszabadulni a fel nem használt glükóztól.
Terhesség. A terhesség első heteiben a növekvő méh nyomást gyakorol a húgyhólyagra, ami gyakori vizelést okoz.
Prosztataproblémák. A megnagyobbodott prosztata nyomhatja a húgycsövet (a vizeletet a testből kivezető csövet), és elzárhatja a vizelet áramlását. Ez a húgyhólyag falának ingerlékenységét okozza. A hólyag akkor is összehúzódik, ha csak kis mennyiségű vizelet van benne, ami gyakoribb vizelést okoz.
Interstitialis cystitis. Ezt az ismeretlen okú állapotot a húgyhólyag és a kismedencei régió fájdalma jellemzi. Gyakran a tünetek közé tartozik a sürgős és/vagy gyakori vizelési kényszer.
Vízhajtó használata. Ezek a magas vérnyomás vagy folyadékgyülem kezelésére használt gyógyszerek a vesében fejtik ki hatásukat, és a felesleges folyadékot kiöblítik a szervezetből, ami gyakori vizelést okoz.
Szélütés vagy más neurológiai betegségek. A hólyagot ellátó idegek károsodása a hólyagműködés problémáihoz vezethet, beleértve a gyakori és hirtelen vizelési ingereket.
Hiperkalcémia. Ez azt jelenti, hogy a vér kalciumszintje a normálisnál magasabb. Okai közé tartozik a mellékpajzsmirigyek túlműködése (hyperthyreosis vagy hyperparathyreosis), egyéb betegségek (tuberkulózis, szarkoidózis), inaktivitás, sőt, még a rákos megbetegedések (tüdő-, emlő-, vese-, myeloma multiplex) is. A gyakori vizelés mellett a hiperkalcémia tünetei lehetnek:
Diabetes insipidus. Ez egy ritka állapot, amely miatt a szervezeted sok vizeletet termel, amely „íztelen”, vagyis színtelen és szagtalan. A legtöbb ember naponta 1-2 liter vizeletet vizel ki.
Egyéb okok. A kevésbé gyakori okok közé tartozik a kismedencei prolapsus (nőknél), a hólyagrák, a petefészekrák, a hólyagműködési zavar és a sugárkezelés.
Gyakran a gyakori vizelés nem a probléma tünete, hanem maga a probléma. A hiperaktív hólyag szindrómában szenvedőknél az önkéntelen hólyagösszehúzódások gyakori és gyakran sürgős vizeléshez vezetnek, ami azt jelenti, hogy azonnal a mosdóba kell menned – még akkor is, ha a hólyagod még nincs tele. Ez azt is eredményezheti, hogy az éjszaka folyamán egyszer vagy többször felébredsz, hogy a mosdóba menj.
A gyakori vizelés okának diagnosztizálása
Ha a vizelési gyakoriság zavarja az életviteled, vagy egyéb tünetekkel jár, mint például láz, hát- vagy oldalfájdalom, hányás, hidegrázás, fokozott étvágy vagy szomjúság, fáradtság, véres vagy zavaros vizelet, illetve folyás a péniszből vagy a hüvelyből, fontos, hogy felkeresd orvosod.
A gyakori vizelés okának diagnosztizálásához orvosod fizikális vizsgálatot végez és felveszi a kórtörténetet, olyan kérdéseket tesz fel, mint például a következők:
Szed valamilyen gyógyszert?
Vannak-e egyéb tünetei?
Csak nappal vagy éjszaka is jelentkezik a probléma?
Többet iszik a szokásosnál?
A vizelete sötétebb vagy világosabb a szokásosnál?
Iszik-e alkoholt vagy koffeintartalmú italokat?
A fizikális vizsgálat és a kórtörténet eredményeitől függően orvosod rendelhet vizsgálatokat, többek között:
Vérvizsgálatokat. Rutin vérvizsgálattal ellenőrizhető a veseműködés, az elektrolitok és a vércukorszint.
Vizeletvizsgálat. A vizelet mikroszkópos vizsgálata, amely számos olyan vizsgálatot is magában foglal, amelyek a vizeleten keresztül távozó különböző vegyületek kimutatására és mérésére szolgálnak.
Cisztometria. Olyan vizsgálat, amely a hólyag belsejében lévő nyomást méri annak megállapítására, hogy a hólyag mennyire jól működik; a cisztometriát annak megállapítására végzik, hogy izom- vagy idegprobléma okozhat-e problémákat azzal kapcsolatban, hogy a hólyag mennyire jól tartja meg vagy engedi ki a vizeletet. Van egy tágabb kifejezés, az urodinamika, amely olyan vizsgálatokat foglal magában, mint a cisztometria, az uroflowmetria, a húgycsőnyomás és mások.
Cisztoszkópia. Olyan vizsgálat, amely lehetővé teszi, hogy orvosod egy vékony, megvilágított eszközzel, az úgynevezett cisztoszkóppal megnézze a húgyhólyag és a húgycső belsejét.
Neurológiai vizsgálatok. Diagnosztikai vizsgálatok és eljárások, amelyek segítségével az orvos megerősíti vagy kizárja az idegrendszeri rendellenesség jelenlétét.
Ultrahangvizsgálat. Hanghullámokat használó képalkotó diagnosztikai vizsgálat a test belső struktúrájának láthatóvá tételére.
Ürítés – ezt az OAB értékelő eszközt arra használják, hogy rögzítsék a folyadékbevitelt, és azt, hogy milyen gyakran ürül vizelet bármely inkontinencia epizód során.
A gyakori vizelés kezelése
A gyakori vizelés kezelése az azt okozó alapproblémát kezeli. Ha például cukorbetegség az ok, a kezelés a vércukorszint ellenőrzés alatt tartását foglalja magában.
A túlműködő hólyag kezelését viselkedésterápiákkal kell kezdeni, mint például:
Hólyag átképzés. Ez magában foglalja a mosdóhasználat közötti időközök növelését körülbelül 12 héten keresztül. Ez segít átnevelni a hólyagot arra, hogy hosszabb ideig tartsa a vizeletet és ritkábban vizeljen.
Az étrend módosítása. Kerülni kell minden olyan ételt, amely látszólag irritálja a hólyagod, vagy vizelethajtó hatású. Ezek közé tartozhat a koffein, az alkohol, a szénsavas italok, a paradicsomalapú termékek, a csokoládé, a mesterséges édesítőszerek és a fűszeres ételek. Az is fontos, hogy magas rosttartalmú ételeket fogyassz, mert a székrekedés súlyosbíthatja a túlműködő hólyag szindróma tüneteit.
A folyékony táplálékbevitel figyelemmel kísérése. Eleget kell inni, hogy megelőzd a székrekedést és a vizelet túlkoncentrálódását. Kerüld a közvetlenül lefekvés előtti ivást, ami éjszakai vizeléshez vezethet.
Kegel-gyakorlatok. Ezek a gyakorlatok segítenek megerősíteni a hólyag és a húgycső körüli izmokat, hogy javuljon a hólyagszabályozás, és csökkenjen a vizelési inger és a vizelési gyakoriság. A kismedencei izmok napi háromszor öt percig tartó gyakorlása sokat javíthat a hólyagszabályozáson.
Biofeedback. Ez a technika segíthet megtanulni, hogyan működnek a medenceizmok, hogy jobban tudja őket irányítani.
A kezelés olyan gyógyszereket is tartalmazhat, mint a darifenacin (Enablex), desmopresszin-acetát (Noctiva), imipramin (Tofranil), mirabegron (Myrbetriq), oxibutinin (Ditropan), oxibutinin bőrtapasz (Oxytrol), szolifenacin (Vesicare), tolterodin retard (Detrol LA) és trospium retard (Sanctura XR). A nőknek szánt Oxytrol az egyetlen recept nélkül kapható gyógyszer. A darifenacin kifejezetten azoknak való, akik éjszaka több mint kétszer ébrednek fel vizelésre.
Vannak más lehetőségek is azok számára, akik nem reagálnak az életmódváltásra és a gyógyszeres kezelésre. A Botox nevű gyógyszer beadható a hólyag izomzatába, ami a hólyag ellazulását okozza, növelve annak tárolóképességét, és csökkentve a szivárgási epizódokat.
Többféle műtét is rendelkezésre áll. A legkevésbé invazívak kis idegstimulátorok beültetésével járnak közvetlenül a bőr alá. Az általuk stimulált idegek irányítják a medencefenék működését, és az eszközök képesek manipulálni a medencefenéken belüli szervek és izmok összehúzódásait.
